Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - V. A Tanácsköztársaság labdarúgó eseményei

V. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LABDARÚGÓ ESEMÉNYEI 1918. nyara. Végsőkig kiéleződtek az ellentétek, forradalmi helyzet alakult ki, amely végül is 1918. októberében, polgári demokratikus forradalom formájában robbant ki. Ez év nov. 19-én a 34 Munkásegyesület képviselői a Labdarúgó Szövetség budapesti székházában megvitatták a testkultúra demokratizálását, és az Országos Testnevelési Tanács / OTT / átszervezésének kérdését. 1919.március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Forradalmi Kormányzó Tanács LVIII. Sz. rendeletével megszüntette az OTT-t és életre hívta a Testnevelési Ügyek Direktóriumát / TÜD /. 1919. április 15-ei Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 6. Sz. rendelete a sportintézményről, valamint a felszerelések, pályák köztulajdonba vételéről rendelkezik. A Tanácsköztársaság az egész ország területén, így Esztergomban is köztulajdonba vett minden olyan intézményt, mely a testnevelés, illetve a sportok céljait szolgálták. Ennek eredményeként köztulajdonba került az ETK összes ingó és ingatlan vagyona, felszerelése, ruházati anyaga. A rendelet kitért a pénzállomány, a felszerelés és a tagok létszámára is. A városban mindig nagy figyelemmel kísérték az ETK tevékenységét és ezen belül labdarúgó csapatának mérkőzéseit, melyet a szigeti sporttelepen tartottak meg. A labdarúgócsapat számos kimagasló ellenféllel játszott mérkőzést a Tanácsköztársaság ideje alatt, így többek között az FTC, Kaposvár, Bp.-i Munkás-testedzők Egylete, valamint a Terézvárosi Torna Club csapatai szerepeltek 24