Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - I. Az Ezeréves Város

fölavathatta a Várhegyen épült hatalmas székesegyházat. Az ünnepségen Liszt Ferenc személyesen vezényelte Esztergomi miséjét, amelyet a felavatásra szerzett. Az 1876-os döntés, önálló törvényhatósági jogától megfosztotta Esztergomot, sőt kikerülte a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal is. A város csak akkor kapcsolódott be az ország közlekedési hálózatába, amikor az addigi hajóhíd helyett 1895-ben megépült a Mária Valéria-híd. A két világháború. Az első világháború idején a város három kórháza kicsinek bizonyult a sebesültek elhelyezésére, ezért a zárdát, a gimnáziumot, a reáliskolát, a papnevelőt, az árvaházat és a kanonoki házak második emeletét átalakították ideiglenes kórházzá. Ugyanebben az időben az egyik legnagyobb hadifogolytábor települt Esztergomba, amelyben 4 év alatt 2 millió fogoly fordult meg, míg az 1918. évi őszirózsás forradalom szabadon nem engedte a foglyokat. 1919. első napjaiban Esztergom megyének a Dunától északra eső része cseh megszállás alá került, bár április 25-ig az emberek még szabadon közlekedhettek a túlsó partra vezető hídon. A két világháború között Esztergom továbbra is álmos kisváros maradt, amelynek életét csak iskolái tették úgyahogy élénkebbé. Erősen éreztette hatását az is, hogy határvárossá vált. A második világháború végét Esztergom alaposan megszenvedte. A németek főlrobbantották a Dunahidat - amely azóta sem épült föl -, súlyos bombatalálatot kapott a vízivárosi plébániatemplom, és jó néhány ház.A felszabadulás után Esztergom megtartotta iskolaváros jellegét, és kulturális szerepét.