Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) Államalapító királyunk országépítő tettei szorosan kapcsolódnak városunk történelmi szerepéhez. A királyi szálláshelyek között elsőrendű szerepe volt. Ez gazdaságilag is előnyt jelentett. A Várhegy alatt kialakult Királyi város a korabeli kereskedelemben fontos szerepet töltött be. Árumegállító joga volt, az uralkodó jövedelmeit Esztergomban kellett beszolgáltatni az ispánoknak, itt történt meg az elszámolás. Ez jelentős helyigényt jelentett. Ugyancsak jelentős teret igényelt a király huzamosabb itt-tartózkodása, kíséretének elhelyezése. Az idegen fejedelmek, követek fogadása és vendégül látása is növelte a település jelentőségét, történelmi értékét. Itt látta vendégül pl. István király a békekötésre az Asztrik apáttal ideérkező Boleszláv lengyel fejedelmet, s itt kötötte meg a békét III. Henrik császár fiával, Henrik bajor herceggel. Szent István kezdte meg a magyar pénzverést, ezüst dénárjai itt készültek. Magyarország első, a XIII. századig egyetlen pénzverdéje itt működött, először még a királyi palotában, később külön épületben a Királyi városban. Állam- és egyházszervező tevékenysége során megalapította az esztergomi érsekséget, amely az általa szervezett 10 magyar püspökség feje lett. Ugyanekkor alapította az érseki székesegyházat Szent Adalbert, a vértanú prágai püspök és Szűz Mária tiszteletére. • TELEPÜLÉSEK ÉS TEMPLOMOK István király korából több jelentős, többnyire egyházi épületről vannak adatok városunkban. A Várhegyen Szent István vértanú és Szent Adalbert-temploma. A Királyi város északi bejáratánál állott a Szent Lőrinc-plébániatemplom. (Maradványai a Széchenyi tér elején, csatornázási munkák során kerültek elő az úttest alól. (Nevét a Lőrinc utca elnevezés őrzi.) Kevesen tudják, hogy a városba érkező vonatok egy Szent István korabeli templom maradványai fölött állnak meg. A vasútállomás környékén István király korában egy Kovácsi nevű település volt, ahol különböző foglalkozású mesteremberek, pl. kovácsok, ötvösök és pénzverők is laktak. A kéttornyú, háromhajós plébániatemplom ott fekszik a sínek alatt. Két tornyának maradványai nyugat felé állnak ki a vasúti töltés alól. Ebben az időben épülhetett a Szigeten a bencés rendi apácák háromhajós temploma és kolostora. Kutatók szerint Gizella királyné alapította, aki maga is az apácákkal együtt dolgozott az egyházi ruhák hímzésén. A kolostor és templom maradványait a Palkovics-pad közelében tárták fel. Egy kisebb méretű templom falait találták meg a Szentkirályi-dűlő homokbányájában. A mellette feltárt sírokból István király dénárai kerültek elő. Történészek szerint azért kapta a határrész István király emlékére ezt a nevet, mert itt királyi kastély állott. Mellette volt Szent Elek kápolnája. 1038. augusztus 15-én Szent István király ebben a palotában halt meg, innen vitték eltemetni Székesfehérvárra, az általa alapított székesegyházba. Halálának helyén a XII. század közepén II. Géza király egy nagy, kéttornyú, háromhajós templomot, kolostort és ispotályt (kórházat) építtetett. Országos jelentőségű „hiteles hely" lett (oklevél-kiállító hely). Az eddig Abony névre hallgató városrészt Szentkirálynak nevezték el. A törökök elpusztították a település épületeit, de a városrész nevét őrzi a SzentkirályiDuna-dűlő elnevezés. V - \\ V' —r ár / \ i Szent István ezüst pénzei Középkori pénzverde képe • Kovácsi városrész kéttornyú templomának maradványa a vasútállomás mellett