Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - II. Esztergom földrajzi környezete

II. Esztergom földrajzi környezete i Szent István uszoda egy korabeli rajzon 1909-1910-ben melegebb termálvíz feltárása érdekében fúratott kutat a város. Az elkészült Szent István karsztkút kb. 323 m mélységből 29 C°-os vizet hoz a felszínre. Erre építették a fedett uszodát. A térségbe érkező Duna sebessége lelassul, munkavégző képessége csökken, hordalékát lerakja, szigeteket épít. A Tátnál kezdődő szigetcsoport utolsó tagja a város területén lévő Prímás-sziget. A 108-110 méteres tengerszint feletti magasságra feltöltött, öntéstalajjal fedett kavicstakaró értékes ivóvízkészletet tartalmaz. A Garam a Várhegy északi pontjával szemben ömlik a Dunába. A torkolat alatti szigetek közül legnagyobb a Helemba-sziget. A Duna medre Esztergom és Párkány között összeszűkül, a Várhegy alatti gázló egykor fontos átkelőhely volt. A városban és környékén több kis vízhozamú vagy időszakosan működő patak, illetve vízfolyás található. A Várhegy és a Szent Tamás-hegy lábánál számos hévizes forrás fakadt. Legjelentősebb a Mala-forráscsoport. A Szenttamás-hegy déli lábánál a források melegvizű tavat, a Hévízi tavat táplálták. Az esztergomi langyos karsztforrások Magyarország legnagyobb kiterjedésű és gazdasági jelentőségű karsztvíztároló rendszerének vizét hozzák felszínre. A budai meleg és langyos forrásokra települt gyógyfürdőkhöz hasonlóan Esztergomban a johanniták már a XII-XIII. században hasznosították gyógyászati célra a hévizeket. • ÉGHAJLAT A vidék évi középhőmérséklete 10,1+ C fok, Magyarországé 8-11 C fok. Leghidegebb hónapok a január és a február 0,6 C fok havi középhőmérséklettel. A legmelegebb a július 20,9 C fokos havi középhőmérséklettel. A Vaskapu-turistaháznál az évi középhőmérséklet 9 C fok. Az átlagos csapadékmennyiség évente 550-600 mm. A csapadékos napok száma 88, a havas napok száma 18. Az uralkodó szélirány ENy-i. A napsütéses órák évi összege 1950. Kérdések: 1. Határozd meg Esztergom földrajzi fekvését! 2. Ismertesd Esztergom hévizes forrásait! 3. Összegezd! Milyen földrajzi adottságok segítették a város fejlődését? • Szent István gőz- és kádfürdő • VÍZRAJZ Összegezve megállapíthatjuk: a kedvező földrajzi adottságok hozzájárultak, hogy Esztergom jelentős várossá fejlődjön, s ezáltal fontos szerepet töltsön be hazánk történetében. A Duna vízi útja, a folyóval párhuzamos szárazföldi út és ezt a Várhegy alatt metsző Garam-völgy-DorogVörösvári-törés mentén húzódó út Észak-Magyarországot Dél-Magyarországgal kötötte össze. Ez kedvező kereskedelmi feltételeket teremtett. A természeti adottságok hozzájárultak városunk gazdasági fejlődéséhez is, kezdetben a halászat, vadászat, mezőgazdaság, később az ipar terén. • • 12