Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VII. Esztergom a szabad választásoktól a Millenniumig (1990-2001)

VII. Esztergom a szabad demokratikus választásoktól a Milleniumig (1990-2001) A folyamat az esztergomi ipari vállalatokat közelről és súlyosan érintette, hiszen termelésük nagy része a Szovjetunió és a KGST-országok piacain talált vevőkre. A csőd elkerülhetetlennek bizonyult, ami a vállalatok felszámolásához óriási - a megyében az egyik legnagyobb - munkanélküliséghez vezetett. • A Szenttamáshegyi kápolna esti fényben Az új, nagyobb foglalkoztatást megvalósító ipari üzemek letelepítéséhez, a kommunizmus ideje alatt felhalmozódott elmaradás leküzdéséhez az önkormányzat igyekezett az infrastruktúrát fejleszteni. Ennek a folyamatnak a csatornahálózat bővítése, a térségi igényeket is kiszolgáló - biológiai fokozattal ellátott - szennyvíztisztító átadása, a korszerű szemétkezelés és szeméttárolás megoldása, a telefonhálózat jelentős bővülése, a gázhálózat kiépítése, az úgynevezett Suzuki út megépítése, és az ipari park kijelölése voltak a legfontosabb állomásai. Az 1994. évi önkormányzati képviselőkről és a polgármester választásáról szóló törvény három lényeges újítást vezetett be: 1. a polgárok a polgármestert közvetlenül választják, nem a képviselő-testület, 2. a választás egyfordulós a régi kétfordulós helyett, 3. csökkentette a képviselők számát. A választásokat 1994. december 11-én tartották, a képviselőtestület összlétszáma 23 fő lett. A képviselő-testület pártok szerinti megoszlása: KDNP-MDF-FKGP 3 fő, független 6 fő, Szlovák Kisebbség lfő, SZDSZ 2 fő, KDNP-MDF-FKGPRudnay Egyesület 1 fő, MSZP 2 fő, Munkáspárt 1 fő, Rudnay Egyesület 3 fő, SZDSZ-MSZP l fő, Szövetség Esztergomért 3 fő. Ekkor Magyarországon a választásokon kisebbségi önkormányzatok választására is sor került, ami egyedülálló az egész világon. Esztergomban a német és a szlovák kisebbség jelöltjei indultak. A kisebbségi önkormányzatok 5-5 fővel alakultak meg. A közvetlenül választott polgármester ismét a függetlenként induló dr. Könözsy László lett. Elve a lehetőséggel, 1995-ben a lengyel és a cigány kisebbségi önkormányzat is megalakult. Az 1998. évi helyhatósági választásokon a képviselő-testület összlétszáma 24 fő lett. A képviselő-testület pártok szerinti megoszlása: független 5 fő, SZDSZ 1 fő, FIDESZ 4 fő, KDNP-FKGP-MIÉP Keresztény Pártok Koalíciója 2 fő, MSZP 4 fő, Rudnay Egyesület 3 fő, Együtt Esztergomért Egyesület 1 fő, Kertvárosért Baráti Egyesület 1 fő, Közéleti Szövetség Esztergomért 1 fő, MDF lfő. Polgármester az ország egyik legalacsonyabb - a választáson résztvevők 17,58 %-ának, a választásra jogosultak 8,24 %-ának - támogatottságával dr. Könözsy László lett. Erre az időszakra a teljes széthúzás volt a jellemző. Dr. Könözsy László 1999. november 8-án lemondott tisztségéről. A választópolgárok a 2000. március 26-i időközi polgármester-választáson Meggyes Tamásnak, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt - MDF jelöltjének szavaztak bizalmat. u A Várhegy és a Bazilika díszkivilágítása • GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM „Az államszocialista Magyarország súlyos válsággal küzdő gazdaságot hagyott örökül a demokratikus Magyarországra. A keleti - elsősorban szovjet - piacok, ahová még az 1980-as évek legvégén is a külkereskedelmi forgalom közel 50%-a irányult, összeomlottak, az ipari kapacitások 30-40%-a felszámolásra, ill. teljes körű modernizációra szorult." 118