Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) • A Bibliotéka épülete Kérdések: 1. Sorold fel E sztergom könyvtárait! 2. Sorold fel Esztergom múzeumait! 3. Sorold fel a város középiskoláit! Nevezd meg főiskoláját! 4. Kiknek állítottak szobrot Esztergomban 1957-1990 között. Nevezz meg legalább három személyt? 5. Nevezz meg legalább három festőművészt, ötvösművészt vagy keramikust azok közül, akik 1957 és 1990 között Esztergomban alkottak! 6. Nevezz meg legalább egy olyan évente, kétévente visszatérően megrendezett zenei vagy irodalmi eseményt, amelyre a világ minden tájáról érkeznek résztvevők városunkba! 7. Mi a neve a város két európai rangú kórusának? A városban található egyházi könyvtárakat (Főszékesegyházi Könyvtár, Érseki Simor Könyvtár és a Hittudományi Főiskola könyvtára) állományuk értéke európai rangra emeli. Mint arról már az előző részekben szó esett, az 1800-as évek végén megindult az egyesületek szerveződése. A város kulturális élete az érdeklődési, foglalkozási, társadalmi csoportok szerinti egyesületekben (pl. Esztergomi Zeneegylet), társaságokban (pl. Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság), olvasókörökben (pl. Belvárosi Katolikus Olvasókör), asztaltársaságokban (pl. Tarkaság) - zajlott, amelyeket azonban az ötvenes években felszámoltak. Országosan és nemzetközileg is jelentős közgyűjtemények és kiállító helyek működtek és működnek városunkban: a Keresztény Múzeum, a Főszékesegyházi Kincstár, a Vármúzeum (a Magyar Nemzeti Múzeum része), a Balassa Bálint Múzeum, a Babits Mihály Emlékház, a Duna Múzeum. A múlt írott forrásait a középkortól kezdődően napjainkig a levéltárak (Prímási Levéltár, Főkáptalani Levéltár, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár) őrzik. A város kulturális élete, lakóinak kötődése az irodalomhoz, zenéhez, képzőművészethez réges-régi eredetű. A vár és a város falai között élő történelmi korok emlékei, a városhoz kötődő szellemóriások (Balassa Bálint, Liszt Ferenc, Babits Mihály, Németh László) szobrok formájában itt élnek velünk. A városnak eleven és bensőséges kapcsolata volt a modern magyar képzőművészet számos kiemelkedő egyéniségével. 1948 nyarán művésztelep működött a városban Ferenczy Béni és három legkedvesebb növendéke, Kiss Sándor, Martsa István és Vígh Tamás részvételével. Városunkban található: Ferenczy Béni: Babits Mihály síremlékének másolata (a Helischer József Városi Könyvtárban) Martsa István: Bottyán generális lovas szobra (1977) Hosszabb ideig volt Esztergom vendége Bálint Endre, Miháltz Pál, Kassák Lajos és Gadányi Jenő festőművész. (Gadányi a városnak adományozta képeit, amelyeket ma a Balassa Bálint Múzeumban őriznek). Az esztergomi művészek közül kiemelkednek Magasi Német Gábor, Einzinger Ferenc és Bajor Ágost, „Esztergom festője". Képein városunk legszebb és legjellemzőbb részleteit örökítette meg. 1968-ban szerveződött újjá a Városi Szimfonikus Zenekar Reményi Károly vezetésével. 1963 óta működik zenei életünk kiemelkedő együttese, a Monteverdi Kamarakórus Hunyadi Zoltán vezényletével. A város legnagyobb múltra visszatekintő, legkiemelkedőbb kórusa a Balassa Bálint Énekkar. (1949-től) 1964 óta minden évben vonzza a hazai és a külföldi érdeklődőket a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem jeles zenei eseménye, a Kodálymódszer nemzetközi szemináriuma. Esztergom zenei életének jelentős eseménye a kétévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Gitárfesztivál és Szeminárium, amelyet Szendrey-Karper László gitárművész és Ágai Karola alapított 1973-ban. 116