Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) Október 27-én elfogadtak egy felhívást, amelyben a Nagy Imre-vezette nemzeti kormány megalakulását üdvözli az Esztergomi Munkás-ParasztKatonatanács: „Ezt kövessétek! Ilyen kormányt akartunk! Bízzunk ebben a kormányban!" - áll többek között a „Mindenkihez!" címzett felhívásban. Közben innen nem messze - a Bottyán János Gépipari Technikum (ma a Bottyán János Műszaki Középiskola) kultúrtermében - az üzemi munkástanácsok kezdeményezésére kimondták az Ideiglenes Nemzeti Tanács megalakulását. A Nemzeti Tanács tagjainak esküje így hangzott: „Esküszöm, hogy a magyar néphez, a szabadság ügyéhez hű maradok. Érte agyammal, két kezem munkájával, ha kell, fegyverrel harcolok. A Nemzeti Tanácsban a legjobb erőmhöz mérten dolgozom. Ha a magyar néphez hűtlen lennék, átkozott legyen a nevem és sújtson a magyar nép megvetése. Isten engem úgy segéljen!" Elnökké dr. Bády István jogászt, a Szentgyörgymezőről indult és a koalíciós időben Esztergom polgármesteri székéig emelkedett köztiszteletben álló férfiút választották. Munkáját közvetlenül az elnökség tagjai segítették: Felczán Andor alezredes, Fogarasi Károly gazdálkodó, Horváth Csaba munkás, Kiffer János gazdálkodó, dr. Siráki István és Szalay Ferenc tanár. Ez utóbbi - mai szóval élve - a kommunikációért volt felelős, ő irányította a Hangos Híradót, amely akkor a helyi tájékoztatás legfontosabb eszköze volt. Az esztergomi helyőrség október 30-án kinyilvánította egyetértését és csatlakozását a forradalomi követelésekhez: „A helyőrség minden katonája egyetért a szabadságharcosokkal és jogos követeléseik teljesítéséért együtt küzd velük. Ezért létrehozzuk a Nemzetőrséget, a honvédség, a rendőrség és az üzemek munkásaiból." Másnap, egy röpcédula jelent meg az utcákon: „A helyőrségben tragikus események történtek. Elítéljük azokat, akiknek ingadozó politikája és népellenes árulása ezeket előidézte. Ezek a tragikus események azért következtek be, mert az akkor még uralmon lévő rákosista felső vezetés a magyar nép igazságos forradalmi harcát előttünk ellenforradalmi megmozdulásnak, kapitalista restaurációnak tüntette fel." Kérdések: 1. Hogy hívták és milyen rangja volt az esztergomi magyar katonai egység parancsnokának? 2. Mikor kezdődtek Esztergomban a tüntetések? Milyen szerepet játszottak ebben a diákok? 3. Nevezd meg azt a tanárt, akinek október 25-én az esztergomi Hősök terén sikerült lecsitítania az egyre hangosabbá váló tömeget? 4. Mi történt a Sötétkapunál 1956. október 26-án a déli órákban? Nevezd meg a történés helyszínén álló emléktábláról a három legfiatalabbat! 5. Hol alakult meg Esztergom Város Ideiglenes Nemzeti Tanácsa? 6. Ki volt Bády István? 7. Mikor csatlakoztak a forradalomhoz az Esztergomban állomásozó katonák? • Bády István • Homor Ottilia - a tizenöt vétlen áldozat egyike • Belánszky László - a Nemzeti Bizottság tagja, a MAV Pályafenntartási Munkástanácsának elnöke 113