Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) 4. Esztergom 1956. október 23. és november 4. között • A KATONAI HELYZET Esztergom polgárai az 1956. október 23-i pesti történésekről nemcsak a rádióból és az újságokból értesültek, hanem a fővárost megjárt szemtanúktól is. • A SZÉCHENYI TÉRI TÜNTETÉS Esztergomban az első megmozdulás október 25-én, csütörtökön volt. A kora esti órákban, a Széchenyi téren spontán kezdett gyülekezni a tömeg, ismerősök keresték egymást, megbeszélendő a fővárosból érkező híreket. Az izgalom akkor kezdett érezhetővé válni, amikor a városházán meglátták azt a néhány fiatalt, akik a homlokzaton lévő ötágú csillag leveréséhez készülődtek. Mire megkezdték a csillagverést, már tömeg skandálta a fővárosiaktól átvett jelszót: „Aki magyar, velünk tart!". Gyorsan sötétedett, fáklyák kerültek elő. Az emberek percek alatt megtöltötték a teret, s miután a darabjaira hullott csillagot százak taposták meg, hullámzó mozgással elindultak a térről kivezető utcák felé. A tüntetés híre futótűzként terjedt, a térre vezető utcákon át szemből jöttek a kíváncsiskodók. A kavarodásban valaki új jelszót dobott a tömeg közé: „Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!" Feleletként: „Ruszkik haza!" Valaki javasolta, vonuljanak a Hősök terére. A fáklyás menet megindult keresztül a Posta közön, s a Kossuth Lajos utcán át - itt volt a Vak Bottyán laktanya - érkezett meg az oroszlános szoborhoz. Itt egy diák felolvasta a kollégium diáktanácsának hat pontban foglalt követeléseit, majd Szalay Ferenc tanár szólt az egybegyűltekhez. Nem lázított, csak emlékeztetett a nemzet áldozataira, fájdalmaira, szabadságharcaira. • A „SÖTÉT PÉNTEK" Másnap, október 26-án tíz óra tájban a tüntetések ismét elkezdődtek. Hullámzott a tömeg, különösen a városháza és a volt járásbíróság előtt. A történések élő szemtanúi közül néhányan 1989 után megszólaltak. Nem sokkal később Kiss Sándor őrnagy parancsára a tábori laktanyából kigördült három tank. Irány Esztergom. A harckocsikat a 34. tüzérezred egy gyalogos szakasza követte. A három harci jármű közül az egyiket a tüntetők a Lőrinc utcában feltartóztatták, a másik kettő tovább ment, s a hadosztályparancsnokság előtt védállásba helyezkedett. Ugyanis Esztergomban az egykori szeminárium épületében volt elhelyezve a magyar hadosztályparancsnokság. Dr. Bády István emlékirataiból tudjuk, hogy október 25-én, az esti órákban idejöttek át Tatabányáról azok a politikai vezetők, akik fegyveres védelmet kerestek. Itt-tartózkodásuk hamar köztudottá vált. Arról a város lakóinak fogalmuk sem volt, hogy az idemenekült megyei pártvezetőket AVH-sok kísérték el, s már ők is a hadosztályparancsnokságon vannak. A parancsnokság épületét két oldalról lehetett megközelíteni. Egyfelől a Sötétkapu városi oldaláról, másfelől a kanonoki épületek felől, ez az út azonban középütt kőfallal volt elzárva. A szemtanúk szerint a Széchenyi téren tűntető tömeg egy része a hadosztályparancsoksághoz vonult. Néhányszáz ember össze is gyűlt a Sötétkapu környékén. A Sötétkapu közepén egy 10-15 főből álló katonai szakasz állt - valószínűsíthető, hogy a tankokkal biztosításként érkezett gyalogosok -, fegyverrel a kézben, a tömeggel szemben. Az ott lévők ezért nem mertek beljebb menni, de annál többet kiabáltak: „Ti nem vagytok magyarok! Magyar katona nem állhatja el a mi utunkat!" Hazafiak! Magyarok! követeljük, hogy a szovjet csapatok hagyják el hazánkat! Ebben a követelésünkben minden hazafit támogatunk! A helyőrség minden katonája egyetért » szabadságharcosokkal és Jogos követeléseik teljesítéséért együtt küzd velük. Ezért létrehozzuk a Nemzetőrséget, a honvédség, a rendőrség és az üzemek munkásaiból. Felhívjuk a lakosságot, hogy a nemzetőrséget mindenben támogassa. Ez a nép akarata. Éljen a szabad, független, demokratikus, szocialista Magyarország! Esztergom, 195«. október 30. AZ ESZTERGOMI HELYŐRSÉG KATONAI ÉS TISZTJEI Hazafiak c. plakát • Szalay Ferenc, tanár, az október 25-ei tüntetés résztvevője. Október 26. után Esztergomi Munkás- Paraszt- Katonatanács elnöke, később az Esztergom Város Nemzeti Tanácsának tagja 111