Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) Az iskolák államosítása különösen a középiskoláknál okozott gondot. A hat esztergomi középiskola közül csak kettőnek maradt meg a tanári testülete. (A szerzetes- és paptanárokat és az apácákat elbocsátották, a rendek jó részét feloszlatták.) Ebben a kiélezett helyzetben Mindszenty József hercegprímást 1948. december 26-án koholt vádak alapján (kémkedés, valutaüzérkedés, hűtlenség, a köztársaság elleni bűncselekmény) letartóztatták, és a Esztergomi Prímási Palotából az AVH börtönébe (Andrássy út 60.) hurcolták. Ugyanez a sors várt a két keresztény országgyűlési képviselőre, Gróh Józsefre és Kisházi Mihályra. 1949. február 13-án megalakult a helyi Népfront, ahol 9 városi küldöttet választottak az országos elnökségbe. Közöttük volt Szabó István, az első munkásemberből lett városi tanácsos. A választókerületben a megye képviseletében 9 jelölt szerepelt, közülük egy sem volt esztergomi. Minden területen lehetett érezni, hogy ezt a „klerikális város"-t háttérbe akarják szorítani, megbüntetni ősi múltjáért. Bármennyire kiélezett volt a politikai helyzet, azért a város tudott még • Magvető szoborcsoport (múltjához hűen) méltó módon ünnepelni. - Zala György alkotása Az 1848^49-es forradalom és szabadságharc centenáriumára Jubileumi Emlékbizottságot hoztak létre. Az ő szervezésükben díszközgyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról. 3000 Ft ráfordításával helyreállították a 48-as temetőt, Bajor Ágost festőművész a város címerét és a 48-as temetőt ábrázoló levélzáró bélyeget készített. Május l-jén pedig felavatták a Széchenyi téren a centenáriumi Kossuth- emlékművet. Elhelyezték Zala György szobrászművész alkotását, a Magvető szoborcsoportot, melyet Budapest ajándékozott a városnak. Felavatták az újjáépített Kossuth hidat. Az országzászló talapzatára került Martsa István Kossuth-domborműve. (Ezt később a Fürdőszálló faláról ismeretlen tettesek elvitték.) • ESZTERGOM MEGALÁZTATÁSA: 1950-1956 A népköztársaság alkotmánya (1949) új közigazgatási rendszerrel váltotta fel az önkormányzatiságot. Az újfajta tanácsválasztások után 1950. október 30-án tartotta alakuló ülését a város új hatalmi szerve. A város lakossága 91 rendes és 46 póttagot választott. A rendes tanácstagoknak kétharmada fizikai munkás volt. A tanács tagjai közül 11 fős végrehajtó bizottságot (VB) választottak, melynek első elnöke az oroszlányi Anderla Imre, elnökhelyettese Horváth Klára, titkára Szabó István lett. Kialakult az államhatalmi, népképviseleti tanácsrendszer. • Bajor Ágost levélzáró bélyege -1948 • IPAR-MEZŐGAZDASÁG A háborút követően a kisiparosok vállalkozása kezdetben fellendült. Több kisüzem alakult a városban, de ezek a kormány kisipart és kisvállalkozókat sújtó rendelkezései miatt tönkrementek. 1946-ban a megyében számontartott 3800 ipari munkanélküli közül 1500 volt az esztergomi polgár. Közöttük találjuk a B listára került és elbocsátott hivatalnokokat és az egyházi birtokok vagy a megszűnt nagybirtokok dolgozóit is. 1950-ben 32 fővel (122 hold területen) megalakult a város első termelőszövetkezete Micsurin néven. Esztergom-Tábor termelő szövetkezetét, a Kossuth Termelőszövetkezetet csak két esztendővel később tudták megalakítani. 109