Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK EVM - Hatvan 83:54 (38:20) okt. 30. Hatvan - VM 49:58 (27:21) okt. 31. Salgótarján - VM 76:40 (36:12) nov. 06. EVM - Salgótarján 49:58 (22:41) nov. 07. Az osztályozó mérkőzéseken szerepelt játékosok: Bóna István, Tóth Viktor, Zsigárdi György, Hamvas Győ­ző, Barkóczi Sándor, Ivanics Péter, Váczy István, Fe­renczy György, Simon Csaba, Bóner József. A férfi­csapat mellett a nőit is megszervezték, a csapat 1968 őszén a megyei bajnokságban a nyergesujfalui Visco­sa és a Videoton II. mögött a harmadik helyen vég­zett. 27 3 Az 1968-as őszi fordulóban rendkívül éles harc folyt a Viscosa és az EVM női csapatai között. Az esztergomiak ősszel alaposan visszavágtak a tavaszi vereségért és ezzel a Viscosa 1968-as veretlenségi so­rozatát megszakították. A Viscosa csapata, a megyei bajnok sportszerűden az utolsó pillanatban az osz­tályzótól visszalépett és mivel a Székesfehérvári Vide­oton II. versenyen kívül szerepelt, Komárom megyét az EVM csapata képviselte. A csapat nem került fel az osztályzóra, győzelem nélkül a 4. helyen végzett. 27 4 Az osztályzón való igen gyenge szereplés nem tör­te le az esztergomi női versenyzőket, mert 1969-ben egyenletes, jó teljesítménnyel megyei bajnokok lettek. A kezdő játékosokból alakult női csapat három évi szorgalmas munka után szerzett bajnoki érmet. A szakosztály mindkét csapata rendszeresen szerepelt a megyei Téli Kupa küzdelmeiben. 1970-ben a kosár­labda sportágban végzett munkájáért Deszpoth Jó­zsef egyesületi vezetőnek a „Komárom megye testne­velési sportmozgalmának fejlesztéséért" emlékplaket­tet adományoztak. A Magyar Kosárlabda-szövetség új bajnoki verseny­rendszert vezetett be. 27 5 Ennek következtében az EVM női csapata bekerült az NB III középcsoportjá­ba, ahol az Esztergomi SZIM Vasas női csapata is sze­repelt. A 10 csapat közül az esztergomiak a szezon végén a középmezőnyben végeztek. 27 6 A hetvenes évek közepéig a női csapat a bajnoksá­gok táblázatain általában a középmezőny alatt szere­pelt, majd 1974-ben kiesett. Ebben az évben viszont a férfi csapat bekerült az NB IlI-ba és ott 1975-ben a 9. helyen végzett. 27 7 Tényként kell megállapítanunk, hogy az EVM férfi csapatának mérkőzései előtt még a kezdő öt játékos kiállítása is gondot okozott. Az MKSZ 1976-ban újabb átszervezést hajtott vég­re a bajnoki versenyrendszerben. Megszűnt az NB IITas rendszer, s ezzel a Vörös Meteorban a kosárlab­da csapatok működése is. C) ESZTERGOMI FAKLYA SE (később BÁSTYA) Az Esztergomi Fáklya SE Torma János elnök irányí­tásával három szakosztállyal (kosárlabda, torna, atléti­ka) működött. Az edzői feladatokat Mészáros Ferenc és Szabados Jolán testnevelő tanárok látták el. Ebben az időszakban az esztergomi kosárlabdaéletben a kö­zépiskolák között kiélezett rivalizálás volt a jellemző. A középiskolák előretörése kosár sportágban a kiváló testnevelő tanárok működésének köszönhető. A Gép­ipari Technikumban ekkor a válogatott hármasugró Baráth Iván, a ferenceseknél a tornász és atíéta Szalai Ferenc, az I. István Gimnáziumban a röplabdás Po­rubszky Lajos, a Bányagépipari Technikumban a ko­saras Dallos Ernő ambicionálta és szerettette meg a kosárlabdát az esztergomi diákokkal. A testnevelők Dallos kivételével nem voltak kimondottan speciális kosaras szakemberek. A megyei bajnokságban a ko­máromi Jókai Mór Gimnázium Bíró György vezetésé­vel, majd később a tatai Eötvös Gimnázium Ádám Sándor testnevelő irányításával tartoztak az élme­zőnybe. Ezen csapatok közül bármelyik lehetett vol­na megyei bajnok, de a mérleg nyelve az ötvenes évek közepe táján az esztergomi csapatok felé billent. 1955-ben az I. István Gimnázium férfi kosárlabdacsa­pata és a tanítóképző női csapata szerzett megyei kö­zépiskolás kosárlabdabajnoki címet, elnyerte ezzel a területi döntőn való szereplés jogát is. Az I. István csapatát felkérte Mészáros Ferenc, a tanítóképző test­nevelő tanára arra, hogy egészítsék ki a város pedagó­gusaiból, a megszüntetett Vasas kosarasaiból szerve­zett Fáklya SE csapatot. 1953. év tavaszán a csapatot nevezték a „3 megye bajnoksága" területi kosárlabda küzdelmeire. A Fáklya SE hároméves tevékenység után Bástya SE néven folytatta kosárlabda szereplését egyre jobban fejlődő csapatával. A férfi csapat 1956-ban az összevont Pest-Komá­rom megyei bajnokságban a rivális Csepel Autóval folytatott szoros küzdelemben maradt alul és sajnos nem került magasabb osztályba. A csapat játékosai Bakos Gyula, Joós Lajos, Pézsa Tibor, Dióssy Dezső, Kneif György, Godó Gábor és Kégel Tamás voltak. A női csapat főleg a tanítóképzős kollégista lányok­ra épült akik közül Eckel Margit, Lugosi Anna, Né­meth Ilona tevékenysége volt meghatározó a mérkő­zések végső kimenetelében és eredményességében. Az 1956-os forradalom után a Bástya SE beszün­tette működését. D) TANITOKEPZO HALADAS SPORTKLUB (később HALADÁS DSE) A tanítóképzés korszerűsítési munkálatainak ered­ményeképpen 1958-ban napvilágot látott a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának 26. sz. tvr.-e, amely ki­mondta a középszintű tanítóképzők megszüntetését, elrendelte az érettségire épülő, hároméves felső szin­tű intézetek létesítését. Ennek alapján az 1959/1960. tanévben Esztergomban is megindult az új típusú ta­nítóképzés. Az intézet hallgatói - mint érettségizettek - már nem vehettek részt a középiskolások versenyein, csak a felsőoktatási intézmények szánára kiírt versenyeken indulhattak. Hallgatói igény alapján 1959. év decem­ber 18-án megalakították a Tanítóképző Haladás Sportklubját kosárlabda-, kézilabda- és röplabda­szakosztállyal. A sportklub tevékenységéről az évi be­számoló jelentésekből lehet következtetni „...az inté­88

Next

/
Thumbnails
Contents