Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK - a sportlétesítmények fenntartásában, - a labdarúgó sportesemények szervezésében határozták meg. Az alapítvány nyitott. Csatlakozhat hozzá bármely külföldi vagy belföldi, természetes vagy jogi személy. Új működtetési rendszert, új amatőr szellemet és felfogást kívánták létrehozni. Megalakították a Vasas Labdarúgó Baráti Kört, amelytől szintén anyagi támogatást vártak, számítottak a vállalkozókra, a jól működő gazdasági szervezetekre, magánemberekre, a sportot szeretőkre. Az 199l-es esztendő igen sikeres volt a Focisuli életében. Gál Kálmán csoportja a Focisuli I. az év során lejátszott 17 kupamérkőzésből 16-ot megnyert és egyszer döntetlenül játszott. Győzedelmeskedett az Országos Kölyök-kupa a Hungary Cupon, és a Hungary Kun-kupán. A sikercsapat játékosai: Mezőfi Gergely, Kovács Roland, Meszes György, Molnár János, Villányi Richárd, Nagy Gábor, Thier Gergő, Koloszár Dávid, Riegler Gábor, Marosi László, Hídvégi Péter, Takács Dávid, Hajnal Tamás, Kovalecz Ádám, Lukácsi Ferenc. Az 1991/92 bajnoki évadban a labdarúgók téli felkészítése nem volt izgalmaktól mentes. 1992. január elsejétől a csapat tagjai heti hat edzéssel készültek a tavaszi szezonra. Az egyesület súlyos anyagi gondokkal küszködött, és várta az önkormányzat és a szponzorok támogatását. A nehézségek ellenére (anyagi támogatás hiánya, a sporttelep tulajdonjogának rendezetlen helyzete, az önkormányzati sporttámogatás 2,5 millió forintból csupán 140 E Ft támogatás) a csapat az NB Ill-ban 1992/93 is a középmezőnyben szerepelt. (Duna-csoport 9. hely). A csapat játékosállományának javarésze munkanélküli-segélyen volt, ami az álláskeresés és a jövedelemszerzés miatt az edzések gyenge látogatottságában, fegyelmezetlenségben jutott kifejezésre. A csapattól a kilátástalan helyzet miatt többen távoztak. Nehezítette a klub helyzetét az, hogy a városban elterjedt az a hír, hogy párhuzamos szakosztály létesítését kívánja a város Both József budapesti edzővel létrehozni. A sportvezetők körében ez a hír igen kaotikus helyzetet teremtett. A csapat edzője Kertes László a bajnoki évad végén 1993. július l-jével lemondott. Átmeneti időszakra Szendi Gábort bízta meg a klub az edzői teendők ellátásával, aki az utánpótlás-neveléssel foglalkozott az egyesületnél. A sporttelep tulajdonosa Szívek Ferenc vállalkozó lett, és mivel a helyi önkormányzat a labdarúgást szerény összeggel támogatta, az esztergomi labdarúgás fennmaradása érdekében szervezkedés indult, amely során a szakosztályi igazgató Rozgonyi Miklós lett. Megtörtént a pálya félújítása, amelyet segített Vince Ferenc, a klub elnökhelyettese. A szakemberek kiválasztását Rozgonyi Miklós végezte, döntése alapján a felnőtt labdarúgók vezetését Gaál Kálmánra bízta, akinek munkáját Szendi Gábor mint pályaedző segítette. A csapattól az átigazolási időszakban távozott Shromeisz, Gömbös és Molnár. Az új szakosztályvezetés több támogatót nyert meg (Budapest Bank, GranÁFÉSZ, Kalmár Kft., Spori Print Kft., Rumpolt Kft. ). A fiatal játékosokból álló rutintalan csapat az ősz folyamán csak vegetált és mint sereghajtó szerepelt (összesen két győzelmet és két döntetlent értek el). A Labor MIM Vasas SC 1994. januári közgyűlésén a szakosztályvezetés lemondott, új szervezeti és névváltoztatást hoztak létre. A jogutódlást a labdarúgók örökítették tovább Esztergomi Futball Club (EFC) néven, ahol Both József és Baranya István mint klubvezetők szerepeltek. A névváltoztatásban talán szerepet játszott az is, hogy a jogelőd MIM Vasasnak 10 M Ft tb-tartozása volt. Mivel az új klub bejegyzése nem történt meg, így a csapat jónéhány újonnan igazolt budapesti labdarúgóval, Baranya István edzővel 1994 tavaszán az NB Ill-ban szabálytalanul szerepelt (Megyeri, Varga, Szilágyi, Nagy A., Somogyi, Mészáros, Lőrincz, László, Nagy J., Oparszky, Knciszel, Rézműves). A mostoha felkészülési és támogatási körülmények miatt az óhajtott eredmények nem jöttek, ezért az EFC vezetői 1994 tavaszán az NB III 24 fordulója után hivatalosan bejelentették visszalépésüket a bajnokságból^ 2 20 28:79 6 pont). A csapat 3-4 hónapos szünet után Dóka János edző vezetésével a megyei labdarúgó-bajnokságban folytatta szereplését. Sárisápról Kovács János kapust, Annavölgyről Szurdi Istvánt igazolták. A csapat rendelkezésére állt Olasz Tibor is. A játékos kerethez tartozott: Kovács, Faragó, Meggyes, Pásztor, Szurdi, Olasz, Varga, Mankó, Gömbös, Nagy, Lábas, Dóka, Horváth, Fehér, Bökő, Rézműves, Dékai, Monostori. A hazai mérkőzéseket a ferences pályán (volt SZIM pályán) játszották. A csapatnak a városi Sportcsarnokban, a vendégcsapatoknak az EHE sporttelepen biztosítottak öltözőket. A 1994/95-ös megyei bajnokságban a 7. helyet szerezték meg (30 11 7 12 48:43 40 pont). Az 1995/96-os bajnoki szezonra ismét Kertes Lászlóra bízták a csapat irányítását és mivel a megfiatalított csapat (Németh, Pintér, Csonka, Fehér, Szeibert, Mankó, Dékai, Mohos, Maródi, Benke, Kiss, Kneiszel) a megyei bajnokságban csupán a 12. helyet szerezte meg az ősz folyamán, újból edzőcserére került sor. Baranya István vezetésével a tavaszi mérkőzések 50%-os teljesítményével a 10. hely megszerzésére telt. (30 9 9 12 44:47 36 pont). A csapat legeredményesebb góllövői: Benke (13), Kneiszel (7), Maródi (4). 1996 tavaszától az EFC új elnöke Simon Tibor lett. Az esztergomi labdarúgás pénzügyi hátterének megteremtésére 1997. február 5-én alapítványt hoztak létre, abban bízva, hogy a támogatásra meg lehet nyerni az esztergomi és környéki vállakozókat, valamint az újonnan letelepedett nagyvállalatokat. Az Esztergom-Budapesti Érsekség és Esztergom város közösen állt a kezdeményezés élére. Dr. Paskai László bíboros-prímás Esztergom-budapesti érsek és Dr. Könözsy László polgármester közösen létrehozták az Esztergom Labdarúgásáért Alapítványt, amelynek alapítótőkéjét - 100 ezer forintot - személy szerint ketten biztosították. Az alapítvány nyitott, bárki pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhatott. A kuratórium tagjai: az Esztergomi Football Club mindenkori elnöke, valamint 84