Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK Honvéd NB l-es csapatával játszott (0:6). A válogatott Bozsik József elragadtatással dicsérte a pálya jó talaját. Az NB III-ból kiesett Vasas a megyei bajnokságban indult és az 1959/60-as évad őszén a többi megyei csapatot a bajnoki mérkőzéseken szinte lesöpörte a pályáról. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindjárt három vereséggel kezdett a csapat és ekkor az üldöző csapatok ráeszméltek, hogy még ők is beleszólhatnak a bajnokság végső kimenetelébe. A nagy és izgalmas hajrát megérdemelten nyerte a Vasas, s egy évi kihagyás után ismét megnyílt előtte az NB III kapuja. A siker egyik fő és alapvető oka az volt, hogy a két gyár vezetősége tanult az előző időszakok torzsalkodásaiból, és megalapozottá tették az egyesített sportkörben a munka vezetését. Az egyesületnek közel 700 fizető tagja volt. A csapat az 1960/61. évi bajnokságban az V. helyen végzett. Ebben az évben Komárom megye ifjúsági válogatottja országos bajnok lett. A csapat edzője Csabai Lajos volt. E válogatottban szereplő Kertész, Dóka és Kopányi esztergomi játékosok voltak. A két bázisvállalat között az együttműködés nem sokáig tartott. 1961-ben újból szétválik az egységes sportegyesület és megalakul a MIM Vasas. Az új egyesület négy szakosztályt, evezős-, úszó-, vízilabda- és labdarúgó-szakosztályt működtetett. A labdarúgó-szakosztály Kertész Tibor és Cserhalmi László munkálkodása révén, az 1961/1962. majd 1962/1963. évadban egyre jobban szerepelt és elérték, hogy 1963-ban egy osztállyal feljebb szerepelhessenek. A siker elsősorban a jó kollektív szellemnek volt köszönhető. A csapat fiatal erőkből állt és ez alapot nyújtott a további jó szerepléshez. 10 év az NB II ben (1963-1973) 1961-ben az alakulás évében a MIM Vasas még eléggé lassan fejlődött. Fejlődését elsősorban a szervezetlenség, a meg nem értés, a gyámoltalanság gátolta. Lehner Károly és Pálmai László gazdasági vezetőknek és a gyár kollektívájának köszönhető, hogy a fellendülés útján elindultak. A MIM Vasas Egyesület életében központi helyet foglalt el a labdarúgócsapat sikeres szereplése. A feljutás után megfelelő erősítésként három dorogi játékost igazoltak. A fiúk közül elsősorban Hegedűs bemutatkozása sikerült a legjobban. Az NB II-be bejutott csapatnak sikerült előbb a félfordulós bajnokságban, majd az ezt követő bajnoki évadban megkapaszkodnia. Az első tapasztalatok után, az edzői poszton történt háromszori csere, valamint a játékos állomány erőviszonyainak ismerete alapján az 1964-es évad végén több személyi változtatást hajtottak végre. Az edzői posztra Csabai Lajos került (Csabai edző előzőleg a megyei válogatottal kiváló eredményt ért el, országos bajnokságot nyert csapatával). A meglévő játékos állományból néhányat a vezetőség eltanácsolt kifogásolható és sportszerűtlen életmódja miatt. A szakosztály vezetősége Kertész Tibor agilitásával megfelelő erősítésről gondoskodott, így került a csapathoz az 1965-ös évad előtt Kertes László és Pálmai Sándor a DAC-ból, Magyar György a Jászberényi-Lehelből, Horváth István a Mohácsi TE-ből, Vígh Benjamin a Tatai Honvédből és Görgényi István a Tatabányai Építőkből. Az 1965-ös esztendő jól indult, 8 forduló után még veretlen a csapat. A sikeres szerepléssel a nézőszám is megugrott. A csapat Csabai edző vezetése alatt gyorsan kialakult, néhány szerkezeti változtatás után leginkább az alábbi összeállításban szerepelt: Horváth, Magyar, Dinnyés, Zöld, Tarnóczi, György, Dunai, Oswald, Pálmai, Kertes, Szendi. A csapat csak a II. fordulóban, Győrött a Dózsa ellen veszíti el veretlenségét. A jó szereplés mellett azonban gondok is jelentkeztek. Az árvíz nem kímélte az igen jó talajú híves pályát sem. Levonulása után 10 cm-es bűzös iszap maradt vissza, a pálya kerítése több helyen bedőlt. A felbecsült kár egymillió forint körül mozgott. Az árvíz miatt felcserélt pályaválasztói jog terven felüli utazásokat jelentett a csapat számára, aminek természetesen az anyagi kihatásai is jelentősek voltak. Nagy problémát jelentett a pálya játékra való alkalmasságának biztosítása. Újjáépítésének meggyorsítására, az anyagi fedezet növelésére felkérték a színészek együttesét egy mérkőzésre. A felkérésnek a színészek eleget tettek, és Esztergomban 5000 néző előtt a MIM Vasas öregfiúk csapatával megmérkőztek. A bevétel nagy segítséget jelentett a rendbehozatalban. Az árvíz ellenére a csapat a hetedik helyen végzett. A Marógépgyár járási csapata az MNK küzdelmei során bejutott a 32 közé és ott a listavezetővel a Budapesti Vasassal szemben (11:0) esett ki. A MIM Vasas csapata 1965. év végén a pálya rendbetétele, füvesítése miatt utolsó mérkőzéseit a szigeti „Dózsa"- pályán rendezte. Az 1966-os évben edzőcserére került sor. Csabai Lajost Buzánszky Jenő edző váltotta fel. A csapat a tavaszi szereplés során, főleg idegenben gyengén szerepelt. A csatársor a mérkőzéseken kialakult helyzeteket nem tudta kihasználni, az idegen pálya légköre bénítólag hatott az együttes játékára. Az NB Il-es csapat Buzánszky edző vezetésével 1966-ban végül a 6. helyen végzett. A hatodik hely ellenére a MIM Vasas az idényben többször is ízelítőt adott abból a tudásból, amely jobb eredményre, sőt feljebb jutásra is érdemessé tehette volna. Volt azonban jó néhány olyan mérkőzés is a szezonban, amelyen a csapat ha megfelelő akarattal küzd, pontot vagy pontokat szerezhetett volna. Tényként kell viszont megemlíteni, hogy az árvíz miatt a felkészülés nem volt zavartalan. Az NB Il-es csapat árnyékában az ifjúsági csapat megyei bajnok lett. Az 1967-es esztendőben a csapatnál újabb edzőcsere történt. Buzánszky Jenő Dorogra való távozása után Kónya István lett az edző. A csapatot a 3 csoportos NB Il-ben a középcsoportba sorolták. A csoportokban 16 csapat szerepelt. A tavasz eléggé nehezen indult, majd fokozatosan javult a teljesítmény. A tavaszt az 5. helyen zárták, ezt megelőzően azonban az MNK-ból kellemetlen vereséggel búcsúztak. (A megyei osztályban szereplő Viscosától 3:0 arányú vereséget szenvedtek). 80