Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)

A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN A háborút követő átalakulási folyamatban a megváltozott erőviszonyok hatására, a központi rendeletek végrehajtásával alapvetően megváltozott egyes osztályok, pártok helyzete, összetétele és egymáshoz való viszonya is. Az idáig vezető út politikai fordulataitól nem lehettek függetlenek a sport és testnevelés területén hozott döntések sem. A sportélet egyesítési törekvéseiben, vitáiban is nézetek ütköztek, hangot kapott jó néhányszor számos téves vagy nyíltan ellenséges felfogás. 6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELESE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989) Hazánkban 1950-ben hozták létre a tanácsok rendszerét amelybe mind a testnevelés, mind a helyi sport irányítása beépült. A megyei tanácsoknál a népművelési osztályokon belül sportszakosztályok alakultak, a helyi tanácsokba beépült a sportfelügyelőségek hálózata. A tanácsrendszer kialakulása után napirendre került az állami sportirányítás továbbfejlesztése és nevelése, amit az újonnan létrehozott Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) sem tudott megoldani. Nem alakult ki az állami és sportirányítás egységes rendszere. Az ifjúsági mozgalom nemzeti egységét a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) próbálta létrehozni. Kezdeti sportsikerei után hasonlóan a MADISZ-hoz és a SZIT-hez hanyatlott és megrekedt. A Szakszervezeti Tanács elsősorban a tömegsport területén szervezett ifjúsági és felnőtt versenyeket, majd 1951-től kezdeményezte a szakmánkénti szakszervezeti sportegyesületek létrehozását az egész országban és helyileg is. (Vasas SE, Bányász SE, Kinizsi SE, Fáklya SE, Postás SE, Lokomotív SE stb.) Az OTSB intézkedései közé tartozott az éves sportfejlesztési terv bevezetése. Irányszámok alapján minden sportegyesületnek és TSB-nek el kellett készítenie saját sportfejlesztési tervét. A személyi kultusz nemcsak a pártban, hanem a társadalom, a gazdasági és a kulturális élet és ezen belül a sport területére is kisugárzott. Az OTSB és az OM valamint a tömegszervezetek között az élsport sikeres eredményei mellett nem alakult ki kellő együttműködés. Az iskolai testnevelés és sport fejlesztésében az OTSB és az OM 1956. őszéig nem jutott túl a vitákon és néhány leírt határozathozatalon. Az 1956-os forradalmi események után (december 31) megszüntették az OTSB-t és a TSB-ket. A sporttal kapcsolatos állami feladatokat az oktatási és népművelődési minisztériumokból összevont Művelődési Minisztériumnak kellett ellátnia. Az ügyek intézésére héttagú kormánybizottság jött létre. A kormánybizottság segítésére a Magyar Testnevelési és Sporthivatalt (MTSP), majd 1958-ban a Magyar Testnevelés és Sport Tanácsát (MTST) hozták létre. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958. évi 4. sz. törvényrendelet kimondta, hogy a megyékben a megyei jogú városokban, járásokban, járási jogú városokban, budapesti kerületekben testnevelési és sporttanácsokat (TST) kell létrehozni. Az MTST feladatai között szerepelt a szocialista sportmozgalom politikai és szakmai vezetésének megszilárdítása, a szocialista szellemű nevelés biztosítása. Kimondták, hogy a területi TST döntései kötelezőek valamennyi állami és társadalmi sportszervezetre, állásfoglalást adtak közre a szakszervezetek és a KISZ szerepének fokozására. A KISZ hatáskörébe került az iskolai, a főiskolai valamint a falusi ifjúság sportjának töretlen irányítása. 1958. március l-jén megalakult a KISZ KB sportszerve az Országos Ifjúsági Sportbizottság (OISB), majd ezt követően az Ipari Tanulók Sportközpontja (ITSK), a középiskolások számára a Diák Sportközpont (DSK). A szakszervezetek, a KISZ az MSZMP irányításával a legfelső fórumoktól kezdve az alapszervezetekig bevonták az ifjú kommunistákat a szakszervezeti, egyesületi, ifjúsági sporttevékenységekbe. Erős összefonódás alakult ki az MTST - az OISB-vel és az MHS-sel. 1961 májusától a sport további tömegesítésére a szakszervezet támogatásával a Kilián Testnevelési Mozgalmat (KTM) hozták létre. A párt és a szakszervezet a sportmunkát, így a KTM-et, valamint a munkára nevelést a kommunista nevelés rendszerébe helyezték el. A szakszervezet és a KISZ fontos szerepet vállalt az MSZMP sportra vonatkozó határozatainak megvalósításában. Kilián-pályát építettek Esztergomban is a sportlétesítmények növelése érdekében az EGM Vasas és a megyei TS anyagi támogatásával. (A Relégyár melletti üres téren röp- és kézilabdapálya építése). Az MSZMP Politikai Bizottsága 1962 januárjában új sporttömegszervezetet a Magyar Testnevelési és Sportszövetséget (MTS) hozta létre, melynek feladatává tette a sport országos irányítását. Megváltoztatták a „tömegsport" feladatok végrehajtásának módját. Az alapfokú versenyek kiírása és szervező munkája az illetékes TS-ek és sportkörök feladata lett. Amelyik üzemben, hivatalban sportkör nem működött, ott a szakszervezetek, a KISZ feladatává tették az alapfokú versenyek szervezését és megrendezését. 1967. július 22-vel az esztergomi származású Havas Miklós személyében új vezető került a megyei TS élére. 1966 tavaszán új irányító testületet hoztak létre Esztergom sportéletében. A városi pártbizottság megbízása alapján egy hét főből álló bizottság az ITS elnökségének városi szinten működő tanácsadó javaslattevő és végrehajtó szerve lett. A bizottság vezetője Pusztai Ede, helyettese Sáfár Ferenc lett. Ötéves tevé60