Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN rületi és országos versenyein, ahol labdajátékokban (kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz), úszásban, evezésben és adétikában mérték össze erejüket. A KISOK-ot 1946-ban félszámolták, s a Központi Iskolai Sportegyesület (KISE) lépett a helyébe. 23 5 A minden iskolában megszervezett, illetve újjáélesztett iskolai sportkörök összefogása, központi irányítása az új szervezet feladata volt. A KISE kerületi, városok és intézmények közötti versenyeket rendezett, országos középfokú iskolai bajnokságokat, tornabemutatókat, sportünnepélyeket bonyolított le. Javult a helyzet az úgynevezett társadalmi sportegyesületek és az iskolai sportkörök között, mivel szülői beleegyezéssel és iskolai engedéllyel már hivatalosan is versenyezhettek a diákok a „felnőtt" sportegyesületekben. A KISE-t életre hívó rendelet megjelenése után rövid időn belül sorra alakulnak meg Esztergom középiskoláiban az iskolai sportkörök. Az iskolai testnevelés és a sport eredményes műveléséhez szükséges feltételek félemás módon álltak rendelkezésre. A háború a tornatermekben és a sportpályákon óriási károkat okozott, viszont a személyi feltételek terén kedvező volt a helyzet, hiszen a szakmai feladatok megoldására hívatott középiskolai testnevelő tanárok (Boromissza Gyula, Király László, Jakab József, Mészáros Ferenc, Szabados Jolán, Porubszky Lajos, Dr. Pirchala Gyuláné) szinte teljes létszámban tevékenykedtek. A testnevelő tanárok szorgos és hozzáértél munkája révén jól felkészített csapatok és versenyzők harcoltak a bencések, a ferencesek és a tanítóképzősök sikereiért. Részt vettek a Magyar Országos Tornaszövetség jelvényszerző versenyein, a Névtelen Hősök kegyeleti váltófutás küzdel meiben, a centenáriumi torna-, sport- és játékünnepélyeken, a népi bajnokságok különbőzéi vetélkedésein (asztalitenisz, mezídábas labdarúgás, sakk). Az éiszástudás megszerzését az esztergomi középiskolákban alapvető követelménynek tartották, és ennek érdekében nemcsak a testnevelési órákat, hanem a sportköri órák egy részét is felhasználták. Az évkönyvek tanúsága, valamint a volt diákok (Hortobágyi Antal, Nádor Elemér, Kottler Ottó, dr. Csiffáry Nándor) visszaemlékezései alapján megállapítható, hogy az esztergomi középiskolákban mind a testnevelési órákon, mind a sportköri foglalkozásokon általános törekvés az volt, hogy az ott folyó tevékenység az iskolai élet szerves része, annak fontos és kedvvel végzett, éltető eleme legyen. A Szent István Katolikus Gimnázium (Bencés Gimnázium) a város legrégibb középiskolája volt, nagy sporthagyományokkal és jól felszerelt tornateremmel rendelkezett. A bencés sporttelepen keletkezett háborús károkat a rend nem tudta saját erejéből helyrehozni, s ezért az érsekségtől nyert használati jogot az 1949. évi augusztus 31-ig terjedő időre, részben átengedte az esztergomi Vasutas Sportegyesületnek azzal, hogy az egyesület rendbehozza és karbantartja a sporttelepet. A csónakház egyik felét magánszemélyeknek adták ki, akik a létesítmény helyreállításával „fizettek" a használatért. 23 6 Az államosítás idején a sporttelep jogi helyzete tisztázatlan volt. A Benedek-rend, a neki átengedett használati jog alapján, tulajdonosként működtette a sporttelepet. Az államosított iskolákkal egybeépített egyházi épületek ügyében 1948. év július 28-án kiszállt Esztergomba az I. sz. miniszteri bizottság, amely a körülmények mérlegelése után az alábbit állapította meg: „Feltétlenül szükségesnek tartja a sporttelepnek iskolai célokra való megtartását". 23 7 A bencés sporttelep jogi helyzete végül is úgy rendeződött, hogy az államosítás után az Esztergom Városi Úttörőtitkárság kapta meg. A tankerületi főigazgató arra kötelezte a bencés gimnáziumot, hogy a sporttelepről elhozott ingóságokat az Úttörő Sporttelep részére adja át. 23 8 A cserkészcsapat „14-es Holló" néven az 1946/47-es tanév elején újjáalakult. A csapat fenntartó testülete a gimnázium tanári kara volt, s a 160 fő egy vízi és öt szárazföldi rajba szerveződött. A csapat belépett a Cserkészfiúk Szövetségébe, gyakran szerveztek kirándulásokat a Vaskapu és a Fári-kút környékére. A téli hónapokban sí-, szánkó- és híradós tanfolyamokat rendeztek A Vak Bottyán Ifjúsági Sportkör 1946. szeptember 27-én alakult újjá. A meglévő nehézségek miatt a sportkör korábbi 8 szakosztályából csupán a labdarúgó és az atlétika szakosztály működött, mivel sem a mezítlábas labdarúgó-mérkőzések, sem pedig az atlétika művelése nem igényel jelentősebb költségeket. Az atléták rendszeresen részt vettek a középfokú intézmények közötti versenyeken, valamint a nyílt felszabadulási és május 1-i váltófutásokon. 23 9 Esztergomi államilag segélyezett Községi Szent Imre Gimnázium Az 1945/46-os tanévet a tanítóképző épületében kezdték, ahol a bencés gimnáziummal kellett megosztaniuk a helyet, s a testnevelési órákat felváltva tartották a délelőtti és délutáni órákban. A testnevelési foglalkozásokat elsősorban az erősítő, az ügyesítő és az állóképességet fejlesztő gyakorlatok jellemezték. A Király László vezette kemény testnevelési órák mel lett, a diákok nagy ügybuzgalommal űzték a már a háború előtt is közkedvelt evezést. Király tanár úr nemcsak edzéseket vezetett, hanem maga is versenyzett. 24 0 Az evezés mellett élénk atlétikai élet folyt az iskolában. 1946. február 5-én, amikor Király László lemondott állásáról, a város képviselő-testülete jegyzőkönyvben fejezte ki elismerését és köszönetét azért az odaadó, lelkes munkálkodásért, amelyet az ifjúság testnevelése érdekében kifejtett. 2 4' A Magyarországi Ferences Rendtartomány Esztergomi Szent Antal Gimnáziuma A háború pusztításai nem kímélték az iskola épületét, a bombázástól megrepedtek a falak, s jelentős károkat 56
