Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN tak alapítani. Az OSH legfontosabb feladatának a népi sportmozgalom fejlesztését tartotta, munkája során az átalakulást vezető MDP politikájára támaszkodott. A sport irányítása 1948-től beépült az állami életbe, fokozatosan létrejöttek az OSH területi szervei, amelyeknek egységes feladatot kellett ellátniuk, nevezetesen a szocialista sport alapjainak lerakását. Az 1948 nyarán megkezdett szervezés egységes, életképes, a város sportéletét megfelelően reprezentáló sportegyesület létrehozására sikerrel járt. Az egyesületi összefogásban erős indítékként és jelentős súllyal szerepelt a labdarúgócsapat régen óhajtott sikere, hogy ti. felkerült a Nemzeti Bajnokságba. Az EMVSE és az EVSE labdarúgó-szakosztályának vezetősége az 1948. július 8-án megtartott közös tárgyaláson elhatározta, hogy ha megalakul a város vezetősége és az MDP által kezdeményezett egyesületi fúzió, akkor az új labdarúgó-szakosztály vezetését Karácsony Istvánra, dr. Brassai Györgyre és Horváth Gyulára bízzák. 16 8 A sporthatóságok engedélye alapján 1948 szeptemberében rendkívüli közgyűlésen, a polgármester elnöklete mellett, anyagi indokokra hivatkozva kimondták az EMVSE megszűnését és az EVSE-vel történő fúzióját. Az új sportegyesület az Esztergomi Vasutas Sportegyesület (EVSE) néven szerepelt, az újonnan választott vezetőség irányításával. 1 6' A város legnagyobb sportegyesületének vasutas egyesületté alakításában elsősorban anyagi feltételek játszottak szerepet, hiszen a tíz szakosztályt ingyen utaztathatták. Dr. Brassai György és társai fáradtságot nem ismerő sportszeretetének, szervező képességének köszönhető, hogy az egyesület anyagi helyzetének megjavítására a kezdeti lépések megtörténtek, azonban sok volt az ideiglenes, és a szükségintézkedés. Az egyesületi tagok a megválasztott új vezetőség személyi összetételétől várták a kiegyensúlyozott, a gazdaságilag gondtalan sportélet biztosítását. A vezetőségben azonban számosan voltak olyanok, akik csupán nevükkel szerepeltek, támogatásuk és tevékenységük látszólagos volt. Ez az egyesület is örökölte az előzőek „külsőségekre" törekvését, amely a díszelnökök és a társelnökök megválasztásában is kifejezésre jutott. így került az EVSE díszelnökei közé Gerő Ernő, Hegyi Gyula, Sebes Gusztáv, a társelnökök közé a főispán, az alispán. Az egyesületnek szoros kapcsolata volt az MDP városi szervezetével. Többen - mint Németh Pál, Temesi Károly, Fehér János, Steiner László, dr. Szűcs Károly, dr. Brassai György, Tóth Gyula mindkét szervezetben vezetők voltak. A sport területén reálisan értékelték a helyzetet, tisztában voltak a fő feladatok végrehajtásának szükségességével, és ennek közös megoldására mozgósítottak. A politikai fordulat a sport területén ugyancsak éreztette hatását, bár még különböző pártérdekek és eltérő eszmeáramlatok érvényesültek. Megmutatkozott ez a tájékoztató - és propagandatevékenységgel foglalkozó esztergomi Szabadegyetem, 17 0 az MNDSZ-Akadémia 17 1 és az esztergomi Sport Szabadegyetem 17 2 munkájában is, ahol még 1948 nyarán sem voltak azonosak a szándékok. Az OSH esztergomi Népi Sportbizottság a Sport Szabadegyetem előadásaival az újjáépülő város sportjának széles alapokra helyezését kívánta elősegíteni. Ebből a munkából, a sportágak népszerűségéből a Szabadságharcos Szövetségnek az év folyamán létrehozott helyi csoportja is kivette a részét. 17 3 Előbb motoros majd kerékpáros-szakosztályt hívott életre, vezetősége ezen kívül a városi tömegsportversenyek irányításából is jelentős munkát vállalt: kiírta és lebonyolította a Szabadság-kupa városi labdarúgóbajnokságot, Esztergom város népi asztalitenisz-bajnokságát. Az MDP az új kenyér augusztus 20-i ünnepsége után, 17 4 továbbá az országos honvéd hét keretében a „Százéves a magyar honvédség" elnevezésű honvédnapon szervezett sportrendezvényeket. A Szabadságharcos Szövetség sporttevékenysége mellett 1948-ban a szakszervezetek szervező, irányító munkája is megfigyelhető a sport területén. A helyi postások szervezésében megalakult a Magyar Postások Sportegyesületének Esztergomi Turistacsoportja, 17 5 majd ezt követően a bányászszakszervezet esztergomi csoportjának labdarúgócsapata. A szakszervezeti kongresszus tiszteletére rendezett országos szakszervezeti stafétában az esztergomi szakszervezeti dolgozók is részt vettek, és Szakszervezeti Sportnapokat rendeztek Esztergomban. 1 7 Az AERO-EVER Kft-ben 17 7 a vezetés, az 1947-ben újra megindult repülőgépgyártás miatt elsősorban a sportrepülést támogatta, de emellett a gyári munkások 30 fős sícsapatának kiadásait is vállalta. A szakszervezeteken belül különböző nézetek csaptak össze a tömegsport és a minőségi sport támogatása, fejlesztése miatt. Voltak, akik csak a tömegsportban, míg mások a minőségi sport fejlesztésében látták az előrehaladást. A megszokások és az eltérő nézetek keveredése sok nehézséget okozott. A Szakszervezeti Tanács igyekezett egységes állásfoglalást kialakítani a dolgozók tömegsportjának fejlesztéséről. Az 1948 őszén tartott Sport Szabadegyetemen Palágyi Norbert, a szakszervezeti tanács megyei titkára a tömegsport jelentőségét emelte ki „A szakszervezet és sport" című előadásában. 17 8 Komárom-Esztergom megye alispánja körlevélben szólította fel a járási és községi jegyzőket, hogy mivel Esztergom város kivételével a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének (VAOSZ) helyi csoportjai nem működnek, azonnal indítsák meg a szervezést, és úgy munkálkodjanak, hogy egy hónap leforgása alatt minden vármegyei dolgozó (főjegyző, jegyző, irodatiszt stb.) aki a vármegyétől illetményt kap a VAOSZ tagja legyen. 17 9 Az esztergomi VAOSZ-csoport nem csupán papíron létezett, hanem a szakszervezeti feladat mellett dolgozóinak sportolási lehetőségeit is igyekezett biztosítani. A Szabó István vezette röplabdacsapat részt vett Esztergom város népi röplabda bajnokságában a Szakszervezeti Tanács, a SZIT, a Bányászok Szakszervezete, az EVSE, a Szabadságharcos Szövetség és a rendőrség csapataival együtt. (Nekik eleinte nem volt sportfelszerelésük, amellyel a többi csapatot az üzemek ellátták.) 1948 őszén a belügyminiszter 645 182/1948. 48
