Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

4. A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1918-1945)

A VÁROS TESTNEVELÉS ÉS SPORTTÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Szent Imre Gimnázium sportköre által az 1938/1939es tanévben rendezett esztergomi kosárlabda-bajnokságon való részvétellel kezdte meg a Tanítóképző kosárlabdacsapata a versenyszerű szereplést. Tudomásunk szerint az első mérkőzés eredménye: Ferences Gimnázium-Érseki Tanítóképző 23:8 Az ezt követő mérkőzések eredményei váltakozó sikerrel végződtek, jelentős, kiugró teljesítményt nem sikerült elérniük. 4.1.2. Szent István Gimnázium (Bencés Gimnázium) Esztergom legősibb, még 1687-ben Széchenyi György érsek által alapított gimnáziuma rendelkezett egy 150m

2-es területű tornateremmel, de sokáig nélkülözte az önálló gyakoriéi- és játékteret. Ez a sziget az úgynevezett Prímás-kertben kb. 3 kat. hold területen épült ki a 20-as évek végére. A játékdélutánokat, sportünnepségeket addig a MOVE sporttelepén tartották. A testnevelési órákon az 1925-ös tanterv anyagát végezték. A szombati testnevelési órákat régi magyar táncok tanítására fordították. Kiemelkedő tevékenységet folytattak a cserkészmozgalomban. Ebben a gimnáziumban alakult meg még annak idején az első vidéki cserkészcsapat (1913ban). A vallási és polgári erkölcs alapjaira helyezett cserkészmozgalom keretében katonai ismereteket (kémlelés, harcászat, hídverés, nyomolvasás, sátorverés), földrajzi (tájékozódási, térképolvasási) és csillagászati ismereteket sajátítottak el. Felszereléseiket (ruházat és menetfelszerelés) a helybéli iparosok és kereskedők adakozása révén biztosították. A gimnázium 14-es számú „Hollók" cserkészcsapata a táborozások, víziturák és a dzsembori-versenyeken elért sporteredményei alapján nemcsak a magyarországi, hanem az európai ifjúsági mozgalom körében is elismert volt. Minden esztendőben álló és mozgótáborokat szerveztek. Mozgótáborozásaik során többször szerepelt a Regensburg-Esztergom, az Esztergom-Mohács, a Salzburg-Esztergom vízi út is. Legszebb vízitúrájukat, mellyel más magyar cserkészcsapat nem dicsekedhetett, a Schaffhausen-Köln közötti Rajna-szakaszon evezték végig. Mozgótáborokkal nemcsak Európa sok országában, hanem Ázsiában és Afrikában - Szentföldön, Törökországban, Egyiptomban - is jártak. A táborozások költségeit fűzfakitermeléssel, cipőjavítással részben maguk a tanulók keresték meg, részben a helybéli kereskedők és iparosok pénzadományaiból fedezték. 1927-ben Dániában a II. nemzetközi vízi dzsemborin a 14-es „Hollók" vízicserkészcsapata jeladásban első helyezést ért el. Az esztergomi cserkészek nemcsak versenyeztek, hanem számos kerületi és országos cserkész víziverseny házigazdái és szervezői voltak. Az 1933-as IV. Világjamboreen, melyet Gödöllőn rendeztek, a „Hollók" három őrssel vettek részt (vízi, torna és árbocépítő). 1938-ban a bencés gimnázium cserkészeit eredményes munkájukért és 25 éves évfordulójuk alkalmából egy május 22-én kelt levélben maga Baden Powell köszöntötte: „Gratulálok a" Hollók „múltjához és jelenéhez alapításuk 25 éves jubileumának ünnepén. Legyen még sok boldog évük és jó táborozásuk a jövőben." A gimnáziumnak két ifjúsági sportköre volt, mindkettő 1925-ben alakult: Hollós Mátyás néven a sakk szakkör és Vak Bottyán néven az ifjúsági sportkör. Az előbbi keretében 20-30 fővel rendszeres házibajnokságokat bonyolítottak le, és gyakran játszottak szimultán mérkőzéseket budapesti nagymesterekkel. Alapító elnöke dr. Balogh Albin volt. A Vak Bottyán Ifjúsági Sportkör nyolc szakosztályt működtetett (céllövő, evezős, adétika, hó- és jégsport, torna, úszó, vívó és játék). Vezetője Werner Gyula testnevelő tanár volt, aki a vízi cserkésze ti tevékenység kiváló irányításáért és egész munkájáért 1933-ban miniszteri dicséretet kapott. A játékszakosztályban a sportszerető diákok a labdarúgás és a kézilabdázás mellett a kosárlabdázás szenvedélyének hódoltak. Az intézet kosárlabdacsapata a középiskolák vetélkedőin (városi és tankerületi) a II. világháború előtt igen szerény eredményeket produkált. A levente-kiképzést minden szombaton du. 2-5-ig tartották: itt rendszerint katonai jellegű menet- és rendgyakorlatokat végeztek. 4.1.3. Szent Antal Reálgimnázium (Ferences Gimnázium) A tárgyalt időszakban legkésőbb alakult középiskola - korszerű rendházzal és internátussal - az 1931-32es tanévben kezdte meg működését. Kezdetben nem rendelkezett tornateremmel, sőt szakképzett testnevelő tanárral sem. A testnevelési órákat részint a rendház tornaszerekkel ellátott udvarán, részint az intézet sporttelepén tartották meg, heti két órában. Az órákat és a játékdélutánokat szakos tanár hiányában Molnár Illés természetrajz- és vegytanszakos középiskolai tanár vezette. A tanulók gimnasztikai és fegyelmező gyakorlatokat végeztek, valamint az évszaknak megfelelő sportágakat (mint labdarúgás, síelés, korcsolyázás, ródlizás, úszás) művelték. Ez az intézet rendelkezett ugyancsak a szigeten - a legjobban felszerelt sportteleppel, ahol több játékpálya is volt. Az 1933-34-es tanévben Kemenes Antal személyében már szakképzett tanár irányította az órákat. Reggelenként gramofon zenéjére reggeli tornagyakorlatokat végeztek a rendház udvarán. Fontos feladatnak tekintették az úszósport fellendítését, ezért 1934-től arra törekedtek, hogy minden növendék megtanuljon úszni. A labdajátékok közül a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát és a méta-játékokat igen nagy kedvvel űzték nemcsak a tornaórákon, hanem a játékdélutánokon is. Az ifjúság külön tárgyként tanulhatta a tőrvívást, a kardvívást és céllövészetet. A téli sportokat igen kedvelték. Korcsolyázásra a saskerti jégpálya, síelésre és szánkázásra a Strázsa-hegy lejtői biztosítottak lehetőséget. Gyakran rendeztek jégkorong mérkőzéseket. A testnevelő tanári feladatokat Molnár Illés (1931-1933), Kemenes Antal (1933-1934), Gaál Tivadar (1934-1936) és Nagy 35