Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

ESZTERGOMI OLIMPIKONOK ARCKÉPCSARNOKA tanított a Komáromi Katolikus Gimnáziumban. 1939-ben kinevezték a nagysurányi szlovák tagozatú gimnáziumba, majd 1942-ben a Naszódi Állami Román Tagozatú Gimnáziumba került. Itt többször kapott dicséretet dr. Illés Gyula kolozsvári tankerületi főigazgatótól eredményes munkásságáért. 1944-ben katonai szolgálatra vonult, és a hadiesemények miatt már nem tért vissza Naszódra. 1946ban VKM rendelettel az Esztergomi Községi Szent Imre Gimnáziumba került. A nagy tanárhiány miatt ez időtájt több iskolánál is tevékenykedett. (Katonai gimnázium, szakmunkásképző). Az OSH 76945 (50 OSH rendeletével megbízták a Testnevelési Gimnázium gyakorlati felvételének lebonyolításával. Tanított a testnevelés mellett orosz tantárgyat a közgazdaságiban. Három évig a Dobó Gimnáziumban tanított fiú testnevelést. 1980-ba nyugállományba vonult. A számos kitűnő tanítványai közül kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportembereket nevelt (Maróti József, Pézsa Tibor, Kégel Tamás, Leitner József, Kruzslik János, Besey Gyula, Mutschler Mátyás, Gép Sándor). Diákjai 1953-tól számos megyei, területi, országos bajnokságot nyertek főleg atlétika, torna és kosárlabda sportágakban. Munkássága elismeréseként 1992. szeptember 7-én az MTTOE aranyérmét kapta. MÉSZÁROS FERENC Főiskolai tanár, tanszékvezető. 1916. január 10-én született Érsekújváron. Népiskolai tanulmányai befejezése után, 1928-ban a Csehszlovák Állami Magyar Gimnáziumban nyert felvételt és ott 1936-ban érettségi vizsgát tett. Érettségi után a Brünni Csehszlovák Masaryk Egyetem természettudományi karára iratkozott be (testnevelés és földrajz). Két évig volt a fenti egyetem hallgatója. 1938-ban a bécsi döntés értelmében Érsekújvárt Magyarországhoz csatolták és így Budapesten a Magyar Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. 1940ben testnevelő tanári diplomát nyert, és tevékenységét a tanári pályán Dunaszerdahelyen a gimnáziumban kezdte. 1940 decemberétől kötelező katonai szolgálatra vonult be Aknaszlatinára. Szolgált a szovjet-ukrajnai fronton. A háborús események után Érsekújvárt Csehszlovákiához csatolták, a kisebbségi politika következményeként mint magyar nemzetiségűt munkahelyéről elbocsátották, ezt követően 1946-tól az esztergomi tanítóképzőben nyert állami tanárként kinevezést, ahol testnevelést és orosz nyelvet tanított. 1954-ben az esztergom-kenyérmezői Bányagépészeti Technikumba került majd 1960-tól ismét a Tanítóképző Intézet testnevelő tanára. Mint testnevelő tanár Esztergomban és Komárom megyében a sport és a testnevelés területén tevékeny szerepet töltött be. Tíz évig volt a Komárom megyei Sportiskola esztergomi részlegének vezetője. A tanítóképzőben a Sportklub vezetőjeként a nyári vizitáborokat, a téli sítáborokat, a csehszlovákiai, németországi diákcseréket szervezte és irányította. Nagy munkabírása, szorgalma, közvetlen modora, pozitív sportemberi vonásai miatt az intézet egyik legnépszerűbb tanára volt, akit a hallgatók és a kollégák egyaránt szerettek. 1994-ben Esztergomban hunyt el. Emlékére az MTTOE esztergomi szervezete „Mészáros Ferenc röplabda emléktornát" rendez minden évben a város középiskolái részére. TÖRÖK JÓZSEF Testnevelő tanár. 1924. július 22-én született Esztergomban. Iskolai tanulmányait alap- és középfokon szülővárosában, Esztergomban végezte. (Elemi-reálgimnáziurn, érseki tanítóképző). A főiskolát Pécsett levelező szakon végezte. A szovjet hadifogságból visszatérve 1946/47-es tanévben Dorogon az általános iskolában nyert kinevezést. 1954-től megyei testnevelési szakfelügyelő, 65 iskola felügyeletét látta el Tatabánya-dorogi járás-Esztergom területén. Megbízatása után igyekezett valamennyi iskola tárgyi feltételeit biztosítani. Az ezt követő 30 év alatt helyi szervező munkával, sok utánjárással számos létesítmény (4 tornaterem, 18 szükségterem, 48 szabadtéri pálya) felépítésében közreműködött. Megszervezte a megye területén kilenc sportágban a feljutásos versenyeket, és számos bemutató és felkészítő órát tartott a megye iskoláiban. Kitüntetései, eredményei: - 2 tanterv kidolgozásában közreműködött (Tiboldi Tibor - Lévainé - Szíj Zoltán); - 1961-ben a Sport Érdemes Dolgozója (Oktatási Minisztérium); - 1964-ben a Sport és Testnevelés Kiváló Dolgozója; - 1969-ben az Oktatásügy Kiváló Tanára, - 1978-ban a Sport Érdemes Dolgozója - 1981-ben és 1984-ben a Művelődési Minisztérium és a Továbbképző Intézet „Örökös tiszteletbeli szakfelügyelője", - 1994-től Esztergom önkormányzatának képviselője; - 1998-ban Esztergom város önkormányzata Pro Űrbe kitüntetésben részesítette; - 1994-től a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesület esztergomi szervezetének elnökségi tagja. KEKESI TIBOR Testnevelő tanár. 1929. november 9-én született Esztergomban. Iskolai tanulmányait a Szent Imre iskolában kezdte, majd a bencés főgimnáziumban érettségizett. 1948-ban felvételt nyert a Ma209