Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

ESZTERGOMI OLIMPIKONOK ARCKÉPCSARNOKA játékosa, majd 1979-ben a Világ Kupán a IV. he­lyet megszerző csapat játékosa volt. Az 1976-os és az 1980-as olimpián szerepelt. 1985-től külföldön szerepelt, éveken át Svájcban és Németországban. Jelenleg a Budapest Honvéd kézilabda-szakosztályának vezetője. URBANIK SÁNDOR 1964. december 15-én született Esztergomban. 1980-től a Tatabányai Bányász igazolt atlétája. 1984-től Kiss An­tal edző irányításával egyre jobb gyalogló eredményeivel szinte berobbant" az élvonalba. 1985-ben junior országos bajnok. 1986-tól a 20 km-es gyaloglás többszörös magyar bajnoka és vá­logatott kerettag. Gyakran szerepelt a fedett pályás 5 km-es távon országos, európai és világbajnoksá­gon. Eddig három olimpián szerepelt. Ezeken elért helyezései és eredményei: 1988 Szöul " 21. hely (1:23:18) 1992 Barcelona 8. hely (1:26:08) 1996 Atlanta 13. hely (1:22:18) Számos nemzetközi gyalogló kupaversenyeken szerepelt, többször javított magyar csúcsot. Csúcsai: 1992 20 km gyaloglás (pályán) (1:23:41) 1992 20 km országúti (pályán) (1:20:55) 1993 5 km fedett (pályás) (18:30) Jelenleg a Békéscsabai Előre Spartacus aktív ver­senyzője és készül a negyedik olimpiájára. ESZTERGOM SPORTJÁNAK HÍRNEVET ÖREGBÍTETTÉK VERSENYZŐK: LAMPICH ÁRPÁD (1898-1956) Okleveles gépészmérnök, világre­kordokat teljesítő pilóta és repülő­gép-tervező. Kisdiákként a saját ma­ga által fabrikált fényképezőgépével felvételeket készített Blériot 1909-es budapesti repüléséről. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapító tagja volt. Tehetsége már fiatal mér­nökként az aviatika felé vonzotta. Tervezési munkájá­ba bevonta az újért lelkesedő fiatal műegyetemi hall­gatókat - a későbbi kiváló konstruktőröket - mint pél­dául Bánhídi Antalt, Rubik Ernőt. A súlykönnyítés je­gyében Thorotzkai Péter alumínium ötvözetű kismo­torjához megtervezi az L-l típusjelű, 12 méter fesztá­volságú, 120 kg-os együléses gépet, amely a Mama kedvence nevet kapja. 1925-ben a továbbfejlesztett Thorotzkai motorral létrehozza a L-2 Róma típust, amely a kategóriában elért három világrekorddal és több nagy túrarepüléssel nemzetközi hírűvé vált. A ki­váló konstrukció második világrekordját aló órás le­szállás nélküli 1 033 km-es zártkörű távot - maga Lampich Árpád teljesítette 1930-ban. Az L-típusok konstrukcióit a kiváló repülőtulajdon­ság, szerkezeti megoldásaikban kiváló műszaki bravú­rok jellemezték. A Közlekedési Múzeum ma is főhe­lyen őrzi a háromszoros világrekorder Róma-konst­rukcióit. 1932-38 között Dr. Oetker „sütőporkirály" támo­gatásával nyolc különböző modern sportrepülőgépet alkotott, és az osztrák repülőkiképzést is megalapoz­ta. 1951 tavaszától az esztergomi repülőgépgyártás fő­konstruktőreként dolgozott. Nagy szerepet játszott műszaki kvalitásával a JAK-18 motoros kiképzéígép dokumentációjának honosítása és azzal párhuzamo­san sorozat-gyártásba vételében. 1956-ban bekövetkezett tragikus halála miatt, nem érhette meg szakmai kihívásainak teljes sikerét. A Széchenyi tér 24. számú ház falán márványtábla hirdeti, a belvárosi temetőben sírhalom őrzi a kiváló repülőgép-konstruktőr, a világrekorder pilóta, a Sportárutermelő Vállalat főmérnöke, Lampich Árpád emlékét. PÁLMAI SÁNDOR 1933. január 22-én született Eszter­gomban. Már a háború idején a Vil­lanytelep utcában és a vasút melletti gödörben késő estig az utcabeli gyere­kekkel a rongylabdát rúgták. A Szent Imre Reálgimnáziumban Király László testnevelő tanár a labdarúgás mellett a kosárlabda szerete­tére is megtanította, s ennek köszönhetően már 17 évesen az NB Il-es városi kosárlabda csapatában játszott Fülöp Zoltán, Ettcr Nándor, Mihályfi László, Simonyi István, Glaszi András, Murányi Miklós, Pálmai László társaságá­ban. A ferences tornateremben telt ház előtt játszott ko­sárlabda-mérkőzések élményei ellenére egy meghirdetett ifjúsági labdarúgó próbajáték után az esztergomi csapat azonnal leigazolta és néhány ifjúsági mérkőzés után már a felnőtt csapat tagjaként szerepelt. Először jobbfedezet­ként, majd középcsatárként szerepelt. A gólerős fiatal 19 éves középcsatár játéka Kalmár Jenő dorogi edzőnek is megtetszett és 1951-ben már a Dorog NB l-es csapatá­ban mint jobbfédezet szerepelt. 13 éven át 251 bajnoki mérkőzést játszott az első osztályban dorogi színekben. Az 50-es években a labdarúgás élvonalában a legjobbak 207

Next

/
Thumbnails
Contents