Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
MELLÉKLETEK
ESZTERGOMI OLIMPIKONOK ARCKÉPCSARNOKA Esztergomi Olimpikonok Arcképcsarnoka OLIMPIKONOK FEKETE IMRE 1906. október 11-én született Esztergomban. A sportolást, főként az atlétikát és a labdarúgást a főreál iskolában Krizsán István testnevelő tanár szerettette meg vele. A nyúlánk, magas diák elsősorban a labdarúgás szenvedélyének hódolt a MOVE Esztergomi Sportegyesület labdarúgó-szakosztályában, mint csatár. 1925-ben az országos KISOK atlétikai versenyen pentatlon küzdelemben a IV. helyen végzett. A főreál elvégzése után sportpályafutását a Dorogi Atlétikai Clubnál folytatta, ahol a magyar bajnok ságig tornázta fel magát. Az 1928-as amszterdami olimpián távolugrásban 6,77 m-rel hármasugrásban 14,07 m-rel a selejtezőben kiesett. 1932-ben az UTE igazolt versenyzője lett, a Tungsram biztosította a „kenyérkeresetét". A II. világháború idején deportálás után családjával együtt elpusztult. —^^— TÖLGYESSY SÁNDOR l«» äß^ 1907. július 2-án született Esztergomban. 1927-től jegyezte el . magát a sportlövészettel, amit ha£ láláig 1974. szeptember 21-ig W » nagy szeretettel végzett. - A lövészet mesterfogásait az esztergomi Polgári Lövészegyletben sajátította el, ahol előbb puskásként kezdett, majd rövid idő után áttért a sportpisztoly kategóriára. Tölgyessy 22 éven át (1936-1958) tagja volt a magyar sportlövő-válogatottnak. Részt vett két olimpián, 1936-ban Berlinben és 1948-ban Londonban. Az 1936-os berlini olimpián, versenyszámában (50 m-es sportpisztoly) 528-as köreredményével a 9. helyen végzett. Az 1948-as londoni olimpián 525-ös eredményével a 14. lett. Három világbajnokságon, egy Európa-bajnokságon szerepelt. Többszörös országos csúcstartó volt. Magyar bajnoki címet nyert sportpisztoly kategóriában az 1935, 1936, 1937 és 1942-es években. 1946-tól 1968-ig a Budapesti Partizán SC és az MHSZ Központi Lövészklub tagja volt. Esztergomhoz kényszerből lett hűtlen, mert a városban a II. világháború után a lövészélet csak 1952-ben kezdődött el. Mint nyolcvanszoros magyar válogatott, 1968-ban visszatért régi sikereinek színhelyére, és II. osztályú versenyzőként Esztergom csapatában versenyzett haláláig. SARLÓS (STARKBAUER) JÓZSEF (1909-1996) Testnevelő tanár, tornász olimpikon. 1909. július 8-án született Párkányban. Elemi iskolai tanulmányait Párkányban végezte, majd tanulmányait Esztergomban a Szent István Bencés Gimnáziumban folytatta. Esztergom legősibb gimnáziumában Verner Gyula testnevelő tanár irányítása és gondoskodó szeretete mellett ismerkedett meg a torna alapelemeivel. A Duna és a Garam mellett felnövekvő Sarlós (Starkbauer) József tornászképességeivel párhuzamosan kiváló úszóképességekkel is rendelkezett. A két képességet gyakorlatozásai során gyakran összekapcsolta. A Duna párkányi oldalán a kikötésre használt cölöpökre ugródeszkát szögelt és a deszka végéről különbözei fejeseket, csavarokat, Auerbach-szaltókat végzett a Duna hűs hullámaiba. A gimnázium elvégzése után tanulmányait az Esztergomi Tanítóképző Intézetben folytatta. Az 1925ben alakult intézeti Eötvös-sportkörben a közel 10 fővel működő tornászcsapat szervezője volt. A Debrecenben megtartott 1926-27. évi országos tanítóképzők tornaversenyén a korlát és a nyújtó országos bajnoki címét nyerte el. 1929-ben képesítő vizsgát tett, majd tanulmányait a Magyar Testnevelési Főiskolán folytatta. Kivált) tornászként a TF csapatával az 1935-ben Budapesten megrendezett főiskolai világbajnokságon a világbajnok magyar főiskolás tornászcsapat tagja volt. Szerepelt az 1936-os berlini olimpián. A magyar olimpiai tornászcsapat Pelle, Tóth, Péter, Kecskeméti, Sárkány, Sarlós, Hegedűs, Mogyoróssy összeállításban a 7. helyen végzett. A TF elvégzése után testnevelő tanári munkáját Mátyásföldön kezdte és viszontagságos, üldöztetéstől nem mentes pályafutását csehszlovák állampolgárként fejezte be, Moldvában hunyt el 1996-ban. Béke poraira! Nevét őrzi az Előhegyen olimpikonjaink emléktáblája. PÉZSA TIBOR 1935. november 15-én született Esztergomban. Az általános iskolában először a kosárlabda sportágat kedvelte meg. Középiskolás korában az Esztergomi Bástya 205
