Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

IDŐRENDI TÁBLÁZAT Időrendi táblázat Időpont Esemény 1000. 12. 25. Királlyá koronázzák az esztergomi székesegyházban Istvánt, Géza fiát, aki már 997-től fejedelemként uralkodott. 1000-1038 Az államalapító I. István uralkodása. Két érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspökséget (Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár) alapított. Működtek a hazai káptalani (székesegyházi) iskolák (esztergomi, csanádi, székesfehérvári stb.). István udvarában rendezett lovagi tornán Andorás magyar vitéz viadalban öli meg Gizella királynő kíséretéhez tartozó német lovagot. 1189. III. Béla Esztergomban lovagi tornát rendezett Barbarossa Frigyes tiszteletére. A tornák mellett kedvelt szórakozás volt a vadászat. Erről tanúskodik a III. Béla által veretett ezüst dénár is. A dénár hátlapján egy solymász látható. IV. Béla király „jeruzsálemi zarándokháznak adományozza az esztergomi közfürdőt (Balnea communia), amelyet nagyanyja létesített". (III. Béla király első felesége antiochiai Chatillon Anna volt, aki 1170 és 1184 között létrehozta az első esztergomi, s talán első magyarországi közfürdőt, amely később a keresztesek esztergomi házának tulajdonába ment át. 1326. 04. 24. A magyar lovagok I. Károly király jóváhagyásával az „ország és a lovagi erények" védelmére életre hívták a Szent György Lovagrendet, amelynek alapszabályait az esztergomi káptalan fogalmazta meg. 1334. Henoch (veculator) korcsolyakészítő mester csontkorcsolyákat készít Esztergomban 1468. Galeotto Marzio Esztergomban a király és az udvar jelenlétében új birkózásmódot mutatott be. XV. sz. közepe Kísérletek az Itáliában népszerű labdajátékok hazai bevezetésére. (Hippolit esztergomi érsekhez írt levél). 1489. Szálkái László sárospataki diák (később esztergomi érsek) latin nyelven lemásolja az iskola tananyagát. Ez az úgynevezett Szalkai-kódex jelentős a magyar sporttörténet tekintetében is, mert 117. oldalán a hazai szakirodalomban először említi az olimpiát. 1594. A török által birtokolt Esztergom ostromakor roham közben halálos golyó érte a végvári katonaélet és vitézi költészet kiemelkedő egyéniségét Balassi Bálintot. 1613. Kollonits Szigfrid bányavidéki főkapitány bajviadalra hívta ki Kara Alit, az esztergomi szandzsákbéget, mert az a fegyvernyugvás ellenére fosztogatta a jobbágyokat. 1692. Bottyán János a felszabadító háborúkban szerzett hírnevet. Mint esztergomi huszár hadnagy híres volt párbajairól. A török elleni hadjáratokban bá173