Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

JEGYZETEK 1948. május 22. Úszó és vízilabda mérkőzések 1948. május 40. A tanuló ifjúság torna-, népi tánc és népjáték ünnepe augusztus 7-8 Esztergom város országos ökölvívó bajnoksága augusztus 14-15 Esztergomi Centenáris Labdarúgó-Kupa mérkőzések négy csapat részvételével. Az esztergomi centenáris hét sportprogramja szerepelt a Történelmi Emlékbizottság által kiadott centenáriumi eseménynaptárban. 168.)Szabad Esztergom. 1948. 28. sz. július 11. 169.) 1948. szeptember 14-én rendkívüli közgyűlésen mondták ki az EMVSE megszűnését és az EVSE-vel való fúziót. Az EVSE új elnöksége: Gerő Ernő, Hegyi Gyula, Sebes Gusztáv, Tőzsér Mihály, díszelnökök - Wanka Antal, elnök - Szőke József, üv. elnök - Fehér Ferenc, Dr. Dömös Kálmán, Dr. Bády István, Dr. Szűcs Károly, Gór János, Németh Pál, Temesi Károly, Dinnyés Mihály, Kántor Richárd, Pataki Károly, Palágyi Norbert, Ducha Sándor. Társelnökök: Dr. Borbély György, Nóvák István, Fehér János, Steiner László, Kovács Mihály, Németh Gyula, Puiz Ferenc, Lantos József, Farkas Lajos, Nemesi Béla, Virágh Béla, Gróf József: alelnök - Horváth Gyula, főtitkár - Újváry Mihály, SZIT-titkár - Daume Dezső, Főpénztáros. Szabad Esztergom. 1948. 38. sz. szeptember 19. 170.) 1948. április 6-án nyílt meg Esztergomban a Katolikus Társadalomtudományi Intézet által szervezett Szabad Egyetem. Szabad Esztergom. 1948. 15. sz. április 11. 171.) Az MNDSZ-akadémia előadásai 1948 tavaszán kezdődtek. Ezek között szerepelt Dr. Brassai Györgynek, az MDP közigazgatási vezetőjének. „A sport nemzetnevelő hatásáról" szóló előadása. Szabad Esztergom. 1948. 16. sz. április 18. 172.) Az Esztergomi Sport Szabadegyetemet az OSH esztergomi Népi Sportbizottság 1948 őszén indította be, a városháza nagytermében. Az előadók között szerepelt Fazzi Hugó, Dr. Kovács Tibor, Kovács Jenő, Mészáros Ferenc, Palágyi Norbert, Porubszky Lajos, Steiner László, Dr. Szűcs Károly. Szabad Esztergom. 1948. 42. sz. október 17. 173.) A Szabadságharcos Szövetség esztergomi csoportja 1948. május 23-án tartotta alakuló közgyűlését a helyi filmszínházban. Ezen a következő elnökséget választották meg: Dr. Rab Károly, Dr. Bády István és Németh Pál, díszelnökök - Liptay Gábor őrnagy, elnök - Dr. Brassai György, Feigl Ferenc és Baka Dezső, társelnökök - Kovács Mihály r. százados, titkár. A megalakult csoportot az MDP részéről Steiner László, a Népi Kollégium részéről Laky Dezső, a vármegyei Szabadságharcos Szövetség részéről Perger István köszöntötte. Szabad Esztergom. 1948. 22. sz. május 30. 174.) 1948-ban az új kenyér ünnepét az MDP zászlóavatóval kötötte egybe, amelyen a hagyományos „zászlóanyai" tisztséget Olt Károly népjóléti miniszter felesége látta el. Az ünnepség utáni sportrendezvényen Szabadság-Kupa labdarúgó mérkőzések, motoros felvonulás és motoros ügyességi verseny szerepelt. Szabad Esztergom. 1948. 34. sz. aug. 22 175.) A Magyar Postások Egyesülete Esztergom városától bérbe vette a vaskapui menedékházat. Németh Ferenc postafelügyelőnél a turista szakosztályba 1 havi tagdíj ellenében lehetett belépni. A felújított menedékházat 1948. október 3-án Katona Antal posta-vezérigazgató avatta fel. Szabad Esztergom. 1948. 41. sz. 176.) Szakszervezeti Sportnapok Esztergomban, 1948. október 17-én. Röplabda-, kosárlabda-, ökölvívó-mérkőzések és 10 x 100 m-es staféta-verseny szerepelt a műsorban. Szabad Esztergom. 1948. 42. sz. 177.) Az AERO-EVER Kft. vitorlázó-repülőgépgyártó üzemet 1938-ban Rubik Ernő és Mitter Lajos alapította. Rubik Ernő tervezése alapján gyártották a Vöcsök, Pilis, Kevély típusú gyakorló vitorlázókat és a kétüléses vitorlázót, a Cimborát. Ezek a géptípusok voltak a magyar vitorlázórepülés alapjai. Az iskola és a gyakorlógépek mellett az üzem 1940-re berendezkedett a nagy teljesítményű gépek sorozatgyártására is. A repülőalap és a honvédség megrendelése alapján 1940-től gyártották az M 22 géptípust is. 1942-re új üzemrészeket hoztak létre, kiépítették az esztergomi repülőteret és itt végezték a gépek berepülését is. A háború után a gyár kórházak és középületek asztalos munkáival foglalkozott és csak 1947-től kezdett újra a repülőgyártással foglalkozni. 1948. december 22-én államosítják a Kft.-t, és az Sportárutermelő Nemzeti Vállalattá alakul. Az országban először itt ebben a gyárban indult be a fémkonstrukciós motoros repülőgépek gyártása. 178.) Szabad Esztergom. 1948. 43. sz. október 24. 179.) Komárom-Esztergom vármegye alispánjának iratai 13 589/1948. 180.) Belügyminiszter 645 182/1948. III/1-2 sz. rendelete Komárom-Esztergom vármegye alispánjának iratai, 17 788/1948 november hó 24-én. 181.) Esztergom megyei város képviselőtestületének 1948. október hó 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvi véghatározata. 16 019/1948. pm. szám. Esztergomi Vasutas Sport Egyesület segélye 182.) 22 258/pm. szám. A város által beszerzett sportszerek szétosztása. Esztergom, 1949. január 11. Polgármesteri iratok. 183.) Belügyminiszter 126 499/1945. III/1945. III/1-2 rendelete Komárom-Esztergom vármegyei alispánjának iratai, 4 108/49. sz. 164