Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

MELLÉKLETEK

JEGYZETEK JEGYZETEK 1.) Pór Antal: Szent István király. Szent-István Társulat, Pest, 1871. 32. p. 2.) Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom. Panoráma, 1978, 34-35. p. 3.) A fürdő alapításáról IV. Béla 1238 január 28. kelt oklevele tanúskodik 4.) Horváth István - H. Kelemen Márta - Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Akadémia Kiadó, Bp. 1979. 174.p. 5.) Stella Márton János Esztergom 1543-44 ostromáról elmondja, hogy a várban 40 hajdú is volt. 6.) Földes - Kun - Kutassi: A magyar testnevelés és sport története. Sport, Bp. 1977. 38. p. 7.) Zolnay László: Sportolók Pannonföldön. In: História, 1980. 2. sz. 7.p. 8.)Fináczy Ernő: A renaissance kori nevelés története, Hornyánszky Viktor, Bp., 1919. 30-35. p. 9.) Vitéz János (1408-1472) esztergomi érsek (1465-1472) kancellár, a magyarországi humanizmus kiemelkedő képviselője. Anyja révén a Hunyadiak rokona. Tanulmányait Olaszországban végezte, ott ismerkedett meg a humanista műveltséggel. A Hunyadi-gyermekek nevelője volt. O pártfogolta Janus Pannoniust itáliai tanulmányai során, mivel nagybátyja volt. Váradi püspöksége idején humanista szellemben fejlesztette káptalani iskoláját, nevéhez fűződik a pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana) megszervezése és fenntartása is. Udvara a finomult szellemi élet központja volt, számtalan humanistát fogadott és taníttatott Olaszországban a ferrarai és padovai egyetemen. A támogatottaitól elvárta, hogy ne csak a latin, hanem a görög irodalommal, művészettel és testkultúrával is megismerkedjenek. 10.) Galeotto Marzio (1427-1497) olasz humanista történész, Janus Pannonius magyar költő tanulótársa Ferrarában, Páduában. Többször járt Magyarországon. 11.) Galeotto Marzio: Az emberről. Ajánlás Vitéz Jánosnak. In: A táguló világ magyarországi hírmondái. Waczulik Margit. Bp. 1984. 62-63. p. 12.) Dr. Békefi Rémig a káptalani iskola működését 1028 tájékában jelöli meg. Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig, Bp. 1910. 93-95.

p. 13.) Esztergomi Prímási Levéltár Cat. 42. 1281/701 14.) Esztergomi Prímási Levéltár Cat. 42. 1281/749 15.) Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. Akadémiai Kiadó, Bp. 1968. 113-154. p. 16.) Esztergomi Prímási Levéltár Cat. 41 1269/836 17.) Esztergomi Prímási Levéltár Cat. 42-1281/1846; Cat. 42-1281/251; Cat. 42-1281/728; Cat. 42-1281786 18.) Prímási Levéltár, Simor iratok 1868. 38-39 sz. levél „Hercegségednek többször tanúsított megtisztelő bizalma feljogosít, hogy e fontos ügy iránti saját méreteimet teljes őszinteséggel mondjam ki - annál is inkább, miután hercegségedre bízom, hogy másokkal közöltessenek - e vagy sem". 19.) Kőhalmi K. József: István bácsi naptára, 1871. 20.) Németh Antal: Esztergom megye tanügyi állapota az 1872/73 iskolaévben, Pozsony, 1873. 22. p. 21.) Az iskolajelleggel kapcsolatos levelek: Prímási Levéltár Cat. 41-1284/7875; Cat. 411-284/352; Cat. 411284/1874; Cat. 41-1284/1873-114; Cat. 41-1284/3473/1874 22.) Dr. Németh Antal: Az Esztergom megyei népiskolák és némely közművelődési mozzanat 1875-ben. Buzárovits, Esztergom, 1875. 60. p. 23.) Komárom megyei Levéltár Esztergom 2619/3-198 tárgysz. irat 1869. 24.) Uo. 535/1/245 társszámú irat 1874. 25.) Uo. 4 935/5/272 társszámú irat 1874. 26.) Dr. Németh Antal: Az Esztergom megyei népiskolák és némely közművelődés-ügyi mozzanat. Buzárovits, Esztergom, 1875. „Mens sana in corpore sano: Ép testben ép lélek" Juvenalis latin költőnek a sport-történetírás torzított formájában tartott gondolata. 27.) Ferenczy Jakab: Értesítvény az esztergomi főgymnázium 1867/68. évről. Esztergom, 1868. Nyomtatott Horák Egyed által, 4. p. 28.) A főgimnázium új épületének megépítéséhez Simor hercegprímás 5000, a főszékesapát 2400, a pannonhalmi főapát 20.000, az országos tanulmányi alap 5000 Ft-tal járult. Az új gimnázium helyéül a ferencrendiek udvarkertjét jelölték ki. A cseretelek ügyintézésében maga a közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston is intézkedett. 29.) Dr. Kováts Kálmán: Az esztergomi érseki tanítóképző intézet múltja és jelen állapota 1842-1896. Buzárovits, Esztergom, 1896. 138 - 201. p. 30.) Bély Miklós: A gimnáziumi testnevelés múltja. Bp. 1940. Magyarországon Mária Terézia uralkodásáig az oktatásügyet nem fogta össze semmiféle országos szervezet. 31.)Hollósy Jusztián: A Szent Benedek-Rend Főgimnáziumának programja. Esztergom, 1872. 16. p. 32.) Vojnits Döme: A Szent Benedek-Rend Főgimnáziumának értesítője 1893-94. évre. Esztergom, 1894. 33.) Esztergom és Vidéke. 1894. 58. sz. 34.) Esztergom és Vidéke. 1891. 40. sz. mikrofilmen 157