Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK kőzésen kínkeservesen (22:21) nyert. A tavasz során több nem várt vereség (Malév, Tolna, Postás) is becsúszott. A szövetség EKSE-től négy pontot elvett, mert két fordulóban egy serdülő játékos jogosulatlanul szerepelt. így alakult ki a 14 csapat közül elért negyedik helyezés. (4. Esztergomi KSE 26 17 0 9 622:562 34 p.). Az 1999/2000-es bajnoki évadra való felkészülés jegyében az esztergomi székhelyű Ford Autoplus Kft. támogatásával 1999. augusztus 28-án Esztergomban egésznapos kézilabdatornát rendeztek rangos csapatok (Budapesti Vasas, Győri Keksz ETO, Tatabánya, a szlovákiai Prerna részvételével. A nyár folyamán Fekete Anita (BEAC-ból), Fiisi Katalin (a Bp. Vasasból) érkezett a csapathoz. A sorsolás alapján az őszi szezonban a 13 mérkőzésből a csapat hatszor lépett fel hazai pályán. A csapat eredményesebb szereplése érdekében a szakmai vezetést Geiszler József szakedzővel (volt dorogi edző) megerősítették. Az ősz folyamán elszenvedett vereségek (Pécs, Tolna, Ferencvárosi junior) után Balogh Katalint és Füsi Katalint gyenge teljesítményük és a játékhoz való hozzáállásuk miatt a vezetés eltanácsolta a csapattól. Kapusként Lancz Katalint igazolták le a Budapesti Spartacusból. Az 1999/2000. NB I B nyugati csoportban az őszi mérkőzések befejeztével a csapat 18 pontot szerezve az 5. helyen végzett. 9.17. Cselgáncs A sportág esztergomi térhódítása 1960-ban kezdődött az Esztergomi Spartacus SE-ben Szupek Ferenc közreműködésével. A 60-as esztendők közepén az ifjú esztergomi cselgáncsosok már a megyei bajnokságban bajnoki érmeket is szereztek (Sebestyén József 1965, Szendrei Márton 1965). Az alapozó esztendők után a szakosztály versenyzői a területi bajnokságban is az élmezőnyben szerepeltek. 1967-től a Komárom megyei Kisipari Szövetkezetek Sportbizottsága és az Esztergomi Spartacus SE közösen „Kovács Álcos emlékversenyt" szervezett megyénk és a sportág kiemelkedő alakjának tiszteletére a serdülő és ifjúsági csapatok részvételével. A szakosztály évekig teremproblémákkal küszködött, később 1969-ben biztosabb helyre kerültek Szentgyörgymezőn. A hatvanas évek közepétől serdülő országos bajnoki címeket (1966-ban négyen), országos ifi bajnoki címeket (1969-ben ketten) szereztek az Olimpiai Reménységek Tornáján pedig hatan szerepelhettek. 1971-ben a Dorogi Bányász megszüntette a cselgáncs-szakosztályát, és ennek következtében közülük sokan a Spartacushoz igazoltak (15 fő). Beninczky Ferenc edző mellett 1972 októberétől Pluger Antal is az esztergomi cselgáncsozók munkáját segítette. Az edzéseket ez idő tájt a Kossuth iskola két osztályterméből kialakított tornatermében tartották szűkös körülmények között. Az 1973-ban Esztergomtáborban megrendezett Kovács Ákos emlékverseny már nemzetközi jelleget mutatott fel Az egyesület működési feltételeit öt szövetkezet biztosította. A cselgáncs szakosztály eredményes tevékenysége arra vezetett, hogy az OTSH 1975-ben a szakosztályt „B" kategóriába sorolta. Az eredményesen szereplő cselgáncsozók a Városi Sportcsarnok átadásával már kiváló felkészülési lehetőségekhez jutottak, s ez a fejlődésükben is megmutatkozott a versenyző csapatuk az OB I-be került. (1985). A jobb körülmények következtében megduplázódott az edzésre járó fiatalok száma. Korcsoportonként 3-3 edzést tartottak, a felnőtteken kívül ifjúsági, serdülő és úttörő korú gyermekek számára is. Megszervezték az utánpótlás-tanfolyamot, amelyet négy hónapon keresztül heti két edzésen általában 30-35 gyermek látogatott. Az edzéseket Rácz Zoltán, Fizel József és Bakács János végezte. A szakosztály támogatását négy ipari szövetkezet (esztergomi vasipari, a szolgáltató, a dorogi Szolgáltató és a lábatlani Faipari) látta el a szakosztály létszámához képest meglehetősen kis összeggel. Az eredmények alapján további kisebb támogatás dotáció jutott az OKISZtól, néhány megyei és országos szervtől (megyei és önkormányzati támogatás az Auto Plus Kft. Kosztán Kft, Sranpol GMK, Endrédi Kft). A szakosztály szintentartása ezt követően (a nyolcvanas évek végén) egyre nehezebbé vált, anyagi gondokkal torzított viharfelhők tornyosultak de végül is a kisszövetkezetek megadták az anyagi támogatást és a versenyzők tovább öregbíthették a város cselgáncssport jó hírét nemzetközi szinten is (Paska Veronika, Válent Marianna stb.). 1992-ben a Magyar Judoszövetség és az Esztergomi Spartacus Judo Club rendezte az Európai Olimpiai Reménységek Nemzetközi Versenyét Esztergomban. Válent Marianna és ifj. Fizel József esztergomi versenyzők válogatott keret tagjai lettek. Az esztergomi judósok szorgalmas tevékenységük és eredményes szereplésüknek köszönhetően meghívást kaptak Olaszországba a 3. Trofeo Internacionale versenyre (22 ország versenyzői szerepeltek). Az esztergomi versenyzők utazását Keresztesi Sándor a CélKer Bt. ügyvezető igazgatója biztosította. A 90-es esztendők során további jó eredményeket mutatott fel a klub, főleg serdülő és ifjúsági versenyzők területén országos helyezésekkel (Nemecz Zoltán, Diószegi Dániel, Erdei Róbert, Bakács Annamária, Bakács Andrea, Kupi Zoltán, Göbölös Kata, Laczkó Diána, Kosztán Csaba, Tóth Erzsébet, Schleer Barbara, Bakács János, Szabó Krisztián, Nagykúti Zoltán, Bors Zoltán. Rengeteg tehetséget neveltek és nevelnek az itteni edzők (Fizel József, Bakács János, Bádi Tibor). A sportág jelentősebb eseményei és eredményei: 1967: Szeptember 23-24 első alkalommal megrendezett „Kovács Ákos emlékverseny" győztese az Esztergomi Spartacus SE (10 csapat közel 160 versenyző). 1967: Esztergomi cselgáncsosok a területi bajnokságon (Tasnádi, Szupek, Balázs, Lampert, Lontsák, Cserei, Laczkó, Horváth). 1971: Miavecz Aladár Tatabányán felnőtt I. osztályú 149