Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)
SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK összeforrt Sáfár Ferenc nevével. Először mint sportoló, majd edzőként meghatározója volt a városi asztalitenisz sportnak. A 90-es években szerepelt női és NB III-as férfi csapat és megyei szinten egy-egy férfi és női csapat. A férfi csapat tevékenységében törést okozott a tehetségesnek ítélt Kerekes Zsolt tragikus halála, valamint Antal Zoltán átigazolása. A fiatalok között mindig feltűntek tehetséges esztergomi versenyzők, azonban az ifjúsági kor után a tanulási, családalapítási gondok miatt többen korán abbahagyták (Dohos Györgyi, Szatai és Lampert testvérek, Szalai Gabriella, Kardos testvérek stb.). Minden évben felnőtt II. és III. osztályú ifjúsági ezüst- és bronzjelvényes minősített játékosok. Heti háromszori edzéssel a Somogyi úti Általános Iskola tornatermében tartották felkészüléseiket. Sáfár edző és Dohos szakosztályvezető együtt azon fáradoztak, hogy a csapat számára a legkedvezőbb feltételeket biztosítsák (adogatógép, felszerelések stb.) mind a felkészülés mind a versenyzés során. A gazdasági és társadalmi élet terén történt gyökeres változások a bázisvállalat felszámolását hozta, ami a SZIM Vasas SE megszűnését is jelentette. így 1992ben létrehozták az Esztergomi Asztalitenisz Sportegyesületet. A csapat az NB II Várkonyi-csoportban szerepelt. Az 1992/93-as bajnokságban a csapat remekelt és dobogón végzett, büszkén vehették át a bronzérmet. A következő esztendő soványabbra sikeredett, mert csupán az 5. helyen végeztek (Laczkó Tibor, Rákos Csaba, Sárhegyi Ferenc, Hetzer László, Bereczki Zoltán). 1994 őszétől az UNIKER Rt. lett a támogató, így a név UNIKER ASE-ra változott. A csapat kiegyensúlyozott játékot produkálva évről-évre „izmosodott". 1995-ben Éliás Attilával erősödött a csapat. A tanítóképzős főiskolai hallgató 36 mérkőzést megnyerve a csapat vezéregyénisége lett. Az ő szereplése, szorgalma jó hatással volt a csapat többi tagjára, de különösen Hetzerre, aki egyre kiforrottabb játékos lett. A csapat valamennyi játékosa jóval 50% feletti teljesítményt produkált és ez azt jelentette, hogy 1995 végén az asztalitenisz NB II Várkonyi-csoportjában az őszi kilenc forduló után az első helyen az esztergomi Uniker ASE állt 17 ponttal. A csapat az NB II középmezőnyében végzett a 90 es évek második félében. Sáfár Ferenc edző 1998-ban több évtizedes sportági szolgálatáért „magas kitüntetésben" részesült. Az esztergomi Asztalitenisz SE csapata hosszú évekig ott volt az NB II Várkonyi-csoportjának élmezőnyében. Sáfár Ferenc nyugalomba vonulása óta (1998) Petkó Frigyes irányítja a csapat ügyes-bajos dolgait, a szakmai munkát Hetzer László játékosedzőként vezeti. Szakmai problémáik, elköltözés, sérülés mellett anyagi gondokkal is küszködtek a csapat tagjai (Guba, Zsolt, Rákos Csaba, Reményi Csaba, Héjj Zsolt, Hetzer László, Bognár, Sárhegyi). 1999 januárjában fejük felett lógott a kiesés réme. 9.16. Kézilabda Mézner Ferenc kezdeményezésére alakult meg 1962-ben Esztergomban az első női kézilabdacsapat, a MIM Vasas SC-nél. Kezdetben a következő játékosok alkották a csapat magját: Preiczer Erzsébet, Takács Márta, Fajcsik Olga, Fajcsik Erzsébet, Répászky Mária, Füsti Erzsébet,... A lányok lelkesedése megkívánta azt, hogy szakképzett edző vegye át a szakmai irányítást, ezért a következő évben felkérték Béták Rudolftestnevelő tanárt az edzések irányítására. Közben elkezdődött a férfi csapat szervezése is melynek szintén Béták Rudolf lett az edzője. A csapatok a dorogi járási bajnokságban kezdetleges körülmények között versenyeztek. Amint szervezettebbé vált a szakosztály működése, szükségessé vált a két csapat szakmai különválasztása és ezért a női csapat edzéseinek irányítására Béták Rudolfné testnevelő tanárnőt kérték fel. Szerencsés volt a választás mivel ő a Dobó gimnáziumban tanított, így lehetővé vált az utánpótlás biztosítása is. A megyei bajnokságba való szereplés előírta az ifjúsági csapat szerepeltetését is. A szakosztály e téren segítséget kapott a Dobó gimnáziumtól és a Bottyán János technikumtól. A MIM Vasas SC 1965-ben női és férfi kézilabdacsapatot indított a Komárom megyei kézilabda-bajnokságban. A szakosztály eredménye kezdetben igen szerénynek és mérsékeltnek bizonyult. Mind a férfi, mind a női csapat a megyei bajnokság sereghajtói közé tartozott. Volt ugyan néhány kiugró meglepő győzelem, de ezek csak pillanatnyi „fellángolások" voltak. A női csapatnál 1967-ben az edzői szerepet a volt kapus Répászky Mária vette át miután elvégezte a kézilabda-oktatói tanfolyamot. Több kézilabdás lány a nem eléggé sikeres szereplés miatt elvesztette kedvét, abbahagyták a játékot. Répászky edző új játékosok felkutatására, a csapat felfrissítésére törekedett. A csapatok erősítésének szervezésében a szakosztályvezetés részéről Oláh Ferenc és Vers László jeleskedett (munkahely biztosítás, rendszeres edzéslehetőségek megteremtése, különböző tornákon való szereplés biztosítása stb.). 1968-ban már kezdett egy közepes női csapat kialakulni, a játékosok, a vezetők, az edzők között egészséges, jó légkör alakult ki és a kollektíva mind jobban összekovácsolódott. Az 1969-es megyei bajnokság tavaszi idénye végén az esztergomi kézilabdás lányok csak rosszabb gólarányukkal szorultak a második helyre a rivális Sárisápi Bányász mögött, és a nyári keszthelyi Balaton Kupa tornán is NB-s osztályú együttesek ellen értek el figyelemreméltó teljesítményeket. A női csapat ez idő tájt legeredményesebb játékosai Preiczer, Nick, Bayer, Mészáros, Füsti, Egersdorfer, Wolf, Búzás. A női csapat 1969-ben, valamint 1970-ben megnyeri a megyei kézilabda-bajnokságot, azonban mindkét esztendőben az osztályzón nem sikerült túljutni, nem tudtak az NB 11-be feljutni. A megyei női bajnokcsapat közül leginkább: Wohl, Pusztaszeri, Molnár, Csonka, Bayer, Horváth, Preiszer, Szlávik, Petőfi szerepelt. Az első féljutási kísérlet meghiúsulása után átmenetileg Borsodi Zoltán edzősködött, majd a második kí147