Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK József és Bátori József szerepelt kiválóan. A szakosztály régi nagy álma, az NB II-be jutni 1974-ben valóra vált. Cserép Sándor két évtizeden át megszakítás nélkül nagy hozzáértéssel végezte a szakmai munkát. Magyara Henrik szakosztályvezetőt 1969-ben Frommer János váltotta, majd 1976-tól Pálos Imre látja el a szakosztályvezetői feladatokat. 1976-ban Szekeres György az ifjúsági országos bajnokság bronzérmese lett. 1983 őszétől lényeges javulás állt be a szakosztály kulturált edzési lehetőségeiben. A Városi Sportcsarnok alsó szintjén edzőtermet kaptak a birkózók, a cselgáncsozók és a karate kick-box. A birkózók heti három edzést tartanak, s mellette a kondicionáló terem minden nap rendelkezésükre áll. Cserép Sándor edző egészségi állapota a több mint két évtizedes munkálkodása utolsó esztendeiben megromlott, és 1984-től tiszteletdíjas edzőként működött haláláig. (1989. október 02). Major Gyula 1981-től kapcsolódott be a szakosztály munkájába mint társadalmi edző. Major Gyula edző működése során az eredmények a szakosztályban tovább javultak. Kaszner Sándor ifjúsági és junior országos bajnoki helyezésén túl egyre-másra születtek a jó eredmények. A MIM Vasas színeiben Major Gyula keze nyomán Farkas Csaba ifjúsági országos bajnoki hatodik, junior negyedik helyezett és ifjúsági aranyjelvényes sportoló volt. Langer Tamás ifjúsági országos bajnokság bronzérmese lett. Major Gyula által edzett birkózók (Langer Mihály, Kertész Tamás, Albert Zsolt, Danes Gábor, Oberfrank Antal, Major Gyula, Vajda Miklós, Kökényesi Attila) minősítő versenyeken területi, vidéki, országos bajnokságokon, olimpiai reménységek versenyén, nemzetközi versenyeken előkelő helyezéseket értek el. 1987-ben a szabadfogás országos bajnokság nehézsúlyú bajnoka Danes Gábor lett. A felnőtt II. osztályban Dudok Domonkos ezüstérmet nyert. 1991-ben országos ifi és serdülőbajnok kötöttfogásban Major Gyula (46 kg.). Mint válogatott a serdülő korosztály világbajnokságán 9. helyen végzett. A szakosztályból ő volt az első, aki világversenyre a válogatott tagjaként kijutott. A 90-es esztendők során a felnőtt csapat rendszeresen az NB Il-ben szerepelt kötöttfogásban. A csapatot Farkas Csaba, Langer Tamás, Langer Mihály, Albert Zsolt, Kertész Tamás, Balogh Attila, Balogh Zoltán, Oberfrank Antal, Krucsó Tamás, Valek Gábor, ifj. Major Gyula alkották. Az utánpótlás Tomacsek Tamás, Tóth Zoltán, Patkó Gyula, Balogh Gusztáv, Bíró Gábor, Márton Péter, Balogh Károly, Kunyik Gábor, Kovács Krisztián, Bartha László, Fetter Vilmos, Fetter Róbert, Orbán József és Krausz Norbert által biztosított. A Műszeripari Művek felszámolásával a MIM Vasas SC is megszűnt. 1994. január 21-én délután a Mély úti Klubházban megalakították 15 alapító taggal az Esztergomi Birkózó Sportegyesületet (F1BSE). Alapító elnök: Pálos Imre. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság PK. 60.058/1994/2 szám határozatával 1994. április 18-án vette nyilvántartásba az egyesületet. Önálló egyesületként a korábbiakhoz hasonló jó eredményekkel működnek. Kiemelkedően szerepeltek: Langer Tamás, ifj. Major Gyula, Horváth György, Krucsó Attila. 2000-től Lévai Zoltán, Fekete Zoltán, Klányi János dorogi birkózók kérték átigazolásukat az esztergomiakhoz. A női birkózás bevezetése nyomán Bakács Andrea személyében tehetséges junior versenyzőjük is van. 9.14. Tenisz A tenisz sportág gyökerei Esztergomban a múlt század utolsó évtizedéig nyúlnak vissza. A II. világháború után sokáig „úri sportnak" nyilvánítva nem működött. A vállalatoknál, üzemeknél a 60-as, 70-es évektől kezdve egyre inkább előtérbe került a szabadidő fogalma és annak hasznos tevékenységekkel, sportolással való kitöltése. A Granvisus 1972-ben a Prímás-szigeten épített 2 darab salakpályát, biztosítva ezzel dolgozóinak igényét a szabadidőben való teniszezésre. Rövid időn belül igen kedveltté vált a tenisz, így egyre többen hódoltak e szenvedélynek. 1973-ban megalakult a teniszszakosztály és annak csapatát benevezték a megyei teniszbajnokságba. A szakosztályvezetői feladatokat kezdetben Kemény György látta el. 1975-ben a Granvisus teniszcsapata megnyerte a megyei bajnokságot, azonban az osztályozón nem tudott továbbjutni, így továbbra is a megye határain belül történt a versenyekre való utazás. A fiatalok körében is egyre többen kaptak kedvet a szép és szórakozást biztosító labdajátékra. 1980-tól a szakosztály a megye első számú utánpótlás-korú nevelő szakosztállyá vált. 1982-ben a csapat a megyei bajnokságot megnyerve az osztályzói akadályokat is sikeresen leküzdve feljutott az országos bajnokság III. osztályába Kapus Károly vezetésével. A sikert kiharcoló csapat tagjai: Kóbor Miklós, Karap Attila, Varsányi Ferenc, Galgóczy Lajos, Török Tamás, Perjési Ferenc, Markó István voltak. A siker következtében a létesítmények is növekedtek, mert 1982-ben a meglévő 2 salakpálya mellé újabb 2 salakpályát és 2 múanyagpályát is építettek. Hároméves NB Ill-as szereplés után 1985-ben a csapat kiesett az NB III-ból. Két év eltelte után újból sikerült visszakapaszkodnia a csapatnak a nemzeti bajnokság harmadik vonalába. 1989-ben gazdasági nehézségek miatt a Granvisus Gyár kénytelen volt eladnia a Prímás-szigeti szabadidőközpontjukat, amelyet a Dorogi Szénbányák Vállalat vásárolt meg, ahol még egy kempinget is létrehoztak. A nehéz körülmények ellenére Szerencsés Tibor és Lázár István testnevelőknek köszönhetően az utánpódás nevelés a megyében továbbra is leginkább Esztergomban valósult meg. 1990-ben a Dorogi Bányász SE átvette a szakosztályt és három éven át a csapat a fenti címen szerepelt a bajnokságban. A GRAN Kemping-D. Bányász néven szereplő csapat az NB III „H" csoportjában sze144