Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK 5. hely (10-10, 43:41 30 p.) valamint a Rába Kupán elért 5. hely tisztességes helytállásról tanúskodik. Az 1992/93-as bajnoki szezonban az esztergomi férfi röplabdások átalakult és önálló egyesületként ­Esztergomi Röplabda Club - névvel szerepeltek. Az 1992. augusztus 19-én megtartott közgyűlés kinyil­vánította, hogy a club az Elektronikus Vasas-Medi­cor-Mikromed SE röplabdaszakosztálya jogutódja­ként szerepelnek. A klub tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a három tagú elnökség irányítot­ta. A számos nehézség ellenére a fiatal, beérett játéko­sokból álló csapat „csak azért is" felfogással bebizo­nyította, hogy az akarat és a tudás együtt sok minden­re képes. Az esztergomi csapat a nemzeti bajnokság­ban még sohasem került a dobogóra. Egy rutinos, nagy tapasztalattal rendelkező egykori tungsramos röplabdással, Pothorszki Márton szerepeltetésével a csapat minimális edzéssel is „szárnyalt" és megszerez­ték a 3. helyet (22 16 6 55:30 38 p.) s az ezzel járó bronzérmeket. A sikercsapat tagjai: Bódis A., Pot­horszki M., Csillag Gy., Szabó I., Böhm Z., Horváth Cs., Nóvák Tamás, Kaposvári A., Kaposvári T., Csuta R. voltak. A csapat edzője Kaposvári István volt. Az 1993/94-es bajnoki évben nagy reményekkel indult a csapat, de a kedélyeket és az eredményességet befolyásolta az a tény, hogy Böhm Zoltán a csapat egyik meghatározó játékosa munkahelyi elfoglaltsága miatt az edzéseken és mérkőzéseken is gyakran hiány­zott. Az edzéseket Pothorszki Márton vezette. A ne­hézségek ellenére a csapat a Magyar Kupa 16-os me­zőnyébe került, ahol a nagyobb tudással rendelkező MAEC NB l-es csapatával szemben maradtak alul, ahol több válogatott játékos is szerepelt. A bajnokság­ban a 8. helyet szerezték meg. 1994 tavaszán a középiskolás megyei röplabda-baj­nokságban a tatabányaiakat legyőző I. István Gimná­zium lett a bajnok, és bejutott az Esztergomban meg­rendezésre került területi döntőbe, ahol negyedik he­lyen végzett. Az 1994/95-ös bajnokságban a felkészülésben és az anyagi támogatásban kritikussá vált a helyzet. Azok az ipari gép- és műszeripari gyárak, amelyek sok hazai és nemzetközi elismerést szereztek és munkát adtak a város lakóinak, az az ipar ez idő tájt már csak romjai­ban volt. A rendszerátalakulással a szovjet és KGST­piacok leépültek, a város lakói munkanélküliségi rátá­jával a megye éllovasa lett, s mindez kihatott a sport­életre, a röplabdasport helyzetére is. A város röplabda szerelmesei abban reménykedtek, hogy a Suzuki au­tógyár esztergomi jelenléte nagy lökést adhat a város lakóinak foglalkoztatására s talán még röplabda sport­jának is, mivel Japánban a röplabda az egyik népi ked­velt sportág. A csapat az 1994/95-ös bajnokságban 5. helyen végzett. A kilátástalanság miatt a csapat tag­jainak többsége Nyergesújfalura igazolt és így nagy­múltú, eredményesen szereplő röplabdacsapat végle­gesen megszűnt. 1995-től a röplabdajáték már sok iskolai szinten működik a városban. A helybéli középiskolák közül a Szent István Gimnázium, Közgazdasági Szakközépis­kolában és a Dobó Gimnáziumban a lányok, a Feren­ces Gimnáziumban és a Bottyán Műszaki Szakközé­piskolában a fiúk játsszák versenyszerűen. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesület esztergomi szervezete 1997-től a város középiskolás röplabda csapatainak „Mészáros Ferenc röplabda em­léktornát" rendez minden esztendőben. 9.12. Torna A II. világháború után 1945. április 27-én alakult meg az Esztergomi Munkás Testedző Egyesület, amely meghirdette tornaszakosztályának működését is. A helyi „Népakarat" című újság május 13-i száma a MADISZ által alakított Tornaegyletről számolt be. A torna, mint sportág fejlődésében nemcsak Eszter­gomban, hanem az egész megye területén is a többi sportág mögött elmaradt. A negyvenes esztendők vé­gén megalakult Tanítóképző „Fáklya SE" majd 1953­ban névváltozással az Esztergomi Bástya SE, ahol tor­naszakosztály gyakorlatilag is működött. Az edzéseket két nagyon lelkes testnevelő tanár, Szabados Jolán és Mészáros Ferenc tartotta. Ide tömörültek a középis­kolát végzett és más középiskolába járók, akik már versenyszerűen űzték e sportágat. Az ötvenes eszten­dők közepére egy igen jé) képességű fiúcsapat alakult ki, amelynek erősségei Oszkai Miklós, Ábele Károly, Havas Ottó, Szalai Balázs, Hortobágyi Antal, Holt suk Tibor, Móricz István és Bogárdi László voltak. A szűkös anyagi viszonyok miatt a versenyeken vafö részvétel a megye határain túl csak ritka esetben tör­tént. Ez idő tájt az országos egyéni tornász bajnoksá­gon - saját költségükön - Holtsuk Tibor, Hortobágyi Antal, Móricz István szép eredményekkel (III-VI. helyezésekkel) öregbítették az esztergomi tornászok hírnevét. Az OTSB szorgalmazta a sportág fellendítését azál­tal is, hogy a tornát kiemelt sportággá nyilvánította. Az ötvenes-hatvanas esztendőkben az esztergomi középiskolákban a megye többi középiskoláihoz ké­pest jóval magasabb szinten történt a torna oktatása. Az erőviszonyokat jól tükrözte a megyei középiskolás tornászbajnokságok eredményei, ahol évenként rend­szeresen az élmezőnyben esztergomi középiskolák csapatai szerepeltek (Ferencesek, Bányagépipar, I. Ist­ván Gimnázium, Tanítóképző). 1958-ban megalakult megyei szinten a Fruzsina Mihály Sportiskola (MTST Elnökség 24-2/1958), amelynek kihelyezett tagozata volt az esztergomi sportiskola. Az esztergomi részleg vezetője Mészáros Ferenc tanítóképző intézeti tanár lett. Több mint het­ven versenyző edzői feladatát Gayer Erzsébet, Béták Rudolfné, Béták Rudolf, Hortobágyi Antal Po­rubszky Lajos és Kékesi Tibor látták el. A szakmai munkát fémjelezte, hogy a versenyzők közül 14-en if­júsági II. osztályon 24-en, III. osztályon minősítést szereztek. Az MTST 1963-ban a sportiskolákat átszervezte ennek következtében az esztergomi sportiskola meg­szűnt. 1963 őszén a Labor MIM Vasas SE-ben mega­lakították a női tornaszakosztályt (közel 20 fővel) 141

Next

/
Thumbnails
Contents