Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ magasló szellemi képességei mellett feljegyzik kiváló testi erejét, vívó- és úszóügyességét, edzettségét és a hadi mesterségben való jártasságát. Bonfini is úgy nyilatkozik Mátyásról, hogy kora gyermekségétől megtanulta a fáradtságot és a nehéz­séget legtürelmesebben elviselni, nap mint nap vívó­gyakorlatokat végzett és páros küzdelmekben vett részt. Mátyás igyekezett meggyőzni alattvalóit, hogy tes­tük edzése, erősítése mellett fontos annak ápolása. Ja­nus Pannonius epigrammában gúnyolt ki egy szerze­test, aki a középkori hagyományokhoz híven mosdat­lanság révén kívánta erényeit gyarapítani: „Szinte ijesztően piszkos vagy, Dénes, örökké, S úgy véled: szentként tisztel a nép emiatt. Hogyha a mocskosság az erényt gyarapítja, a disznót Szentség dolgában senki sem múlja felül." (Kálnoky László fordítása) Mátyás király budai, visegrádi palotájában, Vitéz Já­nos esztergomi prímási palotájában hideg-meleg víz­zel ellátott fürdőszoba épült. A Mátyás udvarában rendszeresített párviadalok, lo­vagi küzdelmek nem csupán a testi erő, hanem az ügyesség fejlesztését is szolgálták. Ezek, valamint a vadászatok, ló- és kocsiversenyek mellett időnként birkózómérkőzést is tartottak Budán, Visegrádon és Esztergomban. Az utóbbi helyen 1468-ban Vitéz Já­nos palotájában - Mátyás király és udvara jelenlétében - rendeztek birkózómérkőzést. Ezen Galeotto 1 0 egy Halesus nevű magyar vitézzel mérte össze erejét. Ga­leotto győzelmét Janus Pannonius „Galeotto bajvívá­sa" című epigrammájában így rögzítette: „Mint amilyen búsan szedegette föl egykor Achelosus roncs bikaszarvát, mit Herkules ökre letört: éppúgy hagyta Halesus akit megvert Galeotto, csúfolt címereit lent a porond fövenyén. Mátyásnak tetszett e latin párbaj, s a nagy érsek, Esztergom feje is jót kacagott az ügyön. Hát te se bánd, hogy az iskolamester lett az erősebb: Merkur néha tanít minket ilyesmire is." (Csorba Győző fordítása) A jeles itáliai humanista, Galeotto huzamosabb ide­ig tartózkodott Esztergomban. Itt írta meg „Az em­berről" szóló fiziológiai és orvosi vonatkozású mun­káját, melyet hálája jeléül Vitéz Jánosnak ajánlott. Ga­leotto könyve ajánlásában Vitézt így ismerte el: „Ki lehetne inkább alkalmas tulajdonosa ennek a két kötetből álló munkának, melynek a címe: Az em­berről, mint az, ki mindenki közül annyira a leghíre­sebb, hogy méltán és joggal kell különösképpen em­bernek nevezni." 1 1 Ha Vitéz János korának magyar (benne Esztergom) testkultúrája nem is elégítette ki minden tekintetben az itáliai humanista követelményeket, mégis ezen a té­ren jelentős haladást, váltást jelentett, és nem maradt hatás nélkül a következő századok testkulturális rend­szerére. 2. AZ ISKOLAI TESTNEVELES ES SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN Szent István nevéhez fűződik a magyarországi egy­ház megszervezése. Püspökséget alapított, templo­mokat, kolostorokat építtetett és ezekkel a magyar is­kolaügy alapjait is lerakta. Esztergom első iskoláját, a káptalani iskolát az esztergomi egyházmegye bencés püspöke alapította. 1028 körül már működött és ta­nárai a bencés rend tagjai közül kerültek ki. 1 2 Az itt folyó oktatás és nevelés az európai norma szerint tör­tént. Az elemi ismeretek során megismerkedtek az ol­vasással, írással, számolással, a latin nyelvvel, a latin imádságokkal, szólásokkal, mondásokkal. A nevelés általános célja és embereszménye a keresztény egyház világnézetéből adódott. Az ember legfőbb feladatá­nak azt tartották, hogy lelkét a legtökéletesebben ké­szítse fel az örök életre. A középkor embereszményé­nek: az aszkétának tulajdonságaival ezt a nevelési célt kívánták szolgálni. Esztergom káptalani iskolája jelentős intézmény volt az egész középkoron át, iskolai tananyagában saj nos a játékokkal, a testgyakorlatokkal nem találko­zunk. Nem foglalkoztak a testi neveléssel, a testápo­lással: véleményük szerint az bűnös gondolatokat tá­maszthat a lélekben. A játékok, a testi nevelés így az esztergomi iskolákból évszázadokig kivonultak. A ne­velés folyamata is szűk területen mozgott. Kicsi kor­tól a gyermek akaratát fejlesztették, s egész napirend­jét, cselekedeteit állandó szigorú ellenőrzés alatt tar­tották. A nevelés szinte egyetlen módszereként a tes­ti fenyítést alkalmazták. A fegyelmezés joga a lectoré volt. A „rosszra való hajlandóság leghatásosabb ellen­szere"-ként eszközül a vesszőt és a karcért (iskolai zárka) használták. A gyermekjátékok és mondókák homályos utalásai mögül hiányoznak a helytörténeti jelenlétet bizonyító források. 2.1. Esztergomi helyzetkép az intézményesített testneve­lés-oktatás és a modern sport­élet alapjainak lerakása előtt A török hódoltság korából sajnos Esztergom test­kultúrájára vonatkozó írásos emlékek nem maradtak ránk, valószínű megsemmisültek a harcok során. A XVIII. század elején Esztergomnak már két isko­lája volt, két tanítóval. Az egyházi látogatási jegyző­13

Next

/
Thumbnails
Contents