Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK kólák folyamatos felmérésére, tehetségkutató versenyek rendezésére. A kiválasztás már az általános iskolákban megkezdődött, amelyben sok segítséget nyújtottak az egyes iskolákban tanító testnevelő tanárok. Utánpótlást adott: - Petőfi Általános Iskola (zömét); - Balassa Bálint Altalános Iskola; - Kossuth Lajos Általános Iskola, - József Attila Általános Iskola. A sportegyesület vezetése jó kapcsolatot tartott a megyei vezetéssel, amelynek eredménye többek között az volt, hogy anyagi támogatást kapott az atlétikai pálya felújítására. A felújítási és átépítési terv 1977-ben készült el. Ennek során a vállalat, a tömegsport lebonyolításához szükséges korszerű öltözőrendszert, klubhelyiséget, gondnoki lakást építtetett a Prímás-szigeten, felújította a futópálya salakját, biztosítva ezzel az atléták számára is az eredményesebb felkészüléshez szükséges tárgyi feltételeket. A létszám bővült és minden versenyidényben további előrelépés volt tapasztalható. A sportolók heti 3 kötelező edzéssel készültek. A '70-es évek legeredményesebb periódusa az 1977-es évre esett. Ebben az évben az atléták 22 versenyen indultak (Takács Ferenc 30 versenyen indult) és a versenyek során újabb tehetségek tűntek fel. Takács Ferenc ifjúsági válogatott kerettag mellett Halász László személyében távolugrásban újabb aranyjelvényes sportolóval gazdagodott a szakosztály. Aranyjelvényes versenyzők: Takács Ferenc: 100 m, 300 m gát, tízpróba Halász László: távolugrás, tízpróba Ezüstjelvényes versenyzők: Boros László: 3.000 m síkfutás Csőregi Ferenc: 1.500 m akadály Szabó Roland: 2.000 m akadály Tóth Csaba: magasugrás Odor Lajos: súlylökés Bronzjelvényes szintet 22 versenyző ért el. A szakosztály büszkesége Takács Ferenc válogatott atléta volt. Küzdeni tudása és szorgalma meghozta számára a sikereket (országos bajnokságon II., illetve III. helyet szerzett). Ezenkívül Halász László IV. helyezése is komoly eredménynek számít. 1977-ben először a serdülő „B" kategóriában indultak a szakosztály versenyzői. Tatabányán az összetett versenyen első szereplésüket siker koronázta I., II., III. helyezéseket hoztak el, ami biztatólag hatott a jövő versenyeredményeire. A sikereket mi sem bizonyítja jobban, mint az 1977. évben elért olimpiai pontok száma eddigi legmagasabb - 18 pont. Ebben az évben az országos ifjúsági ranglistán a 36. helyet foglalta el az atlétikai szakosztály, megelőzve a megyeszékhelyieket (Tatabánya: 48. hely). Tényként rögzíthető, hogy a hetvenes években a szakosztály alapját a szakközépiskolások jelentették. 1976-77-es iskolai tanévben a Balassa Bálint Általános Sportiskolával egy egyezség született. Az egyezség szerint az iskola utánpótlást biztosította a sportegyesület számára és ennek fejében a SZIM anyagi támogatást nyújtott az iskola tornatermének felépítéséhez. Ez az egyezség így új alapokra helyezte az egyesület összetételét: a 70-es évek végén és a 80-as években a legszélesebb alapokon állt az atlétikai szakosztály. Különféle félmérésekkel próbálták kiválogatni a tehetségesebb sportolókat. A válogatást azonban nehezítette az ekkor szintén fellendülő ágban lévő esztergomi labdarúgás utánpótlás korcsoportja is, elvonva ezzel az atlétikai szakosztálytól több tehetséges gyereket. A hetvenes évek közepétől az elért eredmények Pálmai Zoltán és Oláh Péter edzők lelkes és ki tartó munkájának köszönhető. A 80-as évek közepétől főleg az utánpótlás korosztály „hozta" a legtöbb eredményt. Ezt bizonyítja, hogy 1986-ban 27-en érdemelték ki az arany-, ezüstés bronzjelvényes ifjúsági sportoló címet. Az eredményességhez a sportiskolások nagymértékben hozzájárultak. Az atléták 80%-a sportiskolás volt. 1987-ben visszakerült Csikós Rudolf hosszútávfutó, aki Maróti tanítványa volt. A SZIM Vasas színeiben 1987 októberében a Népligetben az első maratoni versenyen junior első osztályú szintet teljesített (2 óra 24 perc 25 mp). 1988-ban, sokszor napi két edzéssel, sikerült a bajnoki pontversenyben a helyezések alapján 35 pontot gyűjteni. Ezzel a korábbi 95. helyről a 75. helyre került a szakosztály az országos rangsorban. Fedettpályás versenyekkel kezdődött az idény. A szakosztály színeit Csikós Rudolf képviselte, aki a budapesti fedettpályás bajnokságon 4., az országos bajnokságon 6. helyezést ért el. Sajnos a tavaszi árvíz keresztülhúzta a számításokat és nem a tervek szerint folytatódott a felkészülés. Ennek eredménye, hogy a diákolimpián a vártnál gyengébb szereplés mutatkozott. Csak Mihalovics Gábor jutott el az országos fináléig, ahol 7. lett. Tetézte a gondokat amely példátlan sérülési hullám, ami valószínűleg a rossz pályának volt betudható (az árvíz miatt a pálya három hétig víz alatt volt). Legeredményesebb versenyzőink 1988-ban: - Csikós Rudolf, aki az országos hatodik helyezésével válogatott kerettag lett. - Mihalovics Gábor, aki a diákolimpián és az országos bajnokságokon is helytállt. - Bábos Réka, aki kismaraton futásban aranyjelvényes sportoló lett. - Ollé Réka, aki 200 m-en és 100-n is aranyjelvényes atléta. Ki kell még emelni: Árvay Zsófiát, Sorossy Ritát, Szendrei Zoltánt, Weisz Balázst, Nagy Tamást, Kreskai László, Szánthó Gellértet, Gere Lászlót, Zielbauer Pétert akik országos bajnokságokon nyolc közé ugyan nem kerültek, de több szép eredményt értek el megyei versenyeken, s egyéb viadalokon. Tehetséges atléták közé tartoztak: valamennyien ezüstjelvényes sportolók lettek. A felkészülés sikeréhez hozzájárult, hogy a 80-as évek végén többször nyílt lehetőség edzőtáborozásokra. Ezáltal más környezetben, jobb tárgyi feltételek mellett készülhettek az atléták. 1989-ben Bulgáriában, Várnában vettek részt egy 10 napos edzőtáborozásban. 1988-tól Csehszlovákiában több alkalommal megfordultak, a hazai edzőtáborozások pedig Tatán és Gyulán folytak. Ehhez anyagi támogatást főleg a SZIM vállalat nyújtott, de 111