Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK egy hamburgerre a keddi edzés után. Csodálatos módon az esztergomiak 35-29-re legyőzték ellenfelüket és a keddi edzésen soha nem látott létszámban megjelentek a rögbisek. Az év kiemelkedően legjobb játékosa Molnár András volt, aki oroszlánként küzdött bármi is volt az eredmény, bárki is volt az ellenfél és ez óriási tartást és hitet adott a csapatnak. 1993 januárjában sorsdöntő közgyűlésre került sor, amelyen a Magyar Rögbiszövetség elnöksége is részt vett. A tét óriási volt: az Esztergomi Rögbiklub fennmaradása! Az összegyűlt játékosok Vállalási Lapot kitöltve tettek írásban is ígéretet, hogy az edzéseken, edzőtáborokban, mérkőzéseket biztosan részt vesznek. Ennek hatására új erőre kapott a klub és a téli edzések után 35 fővel vágott neki a tavaszi szezonnak, ettől fogva pedig felvette a Vitézek nevet. Szezon kezdésre egy nagyszabású hét fős rögbitornát szervezett az egyesület Esztergomban, a hat legjobb magyar csapat részvételével, ahol a nagyon értékes 3. helyet vívta ki magának. Külön emelte a rendezvény rangját Sir John Birch, Nagy-Britannia magyarországi nagykövetének jelenléte. A torna után újabb „ászok" jelentkeztek Pusenyák Zoltán a klarinétos és Viola Ferenc személyében, illetve visszatért Heckel Zoltán és Hock István is. Áprilisban egy igazi „nagyvad" tette tiszteletét a városban, a London French fergeteges hangulatú, turnézó társasága. A mérkőzés után 40 férfi torokból órákon keresztül zengett a dal, számtalan mókára tanítva a csapatot. Két hét múlva az Oderzo Idogali olasz rögbiklub óriásai vívtak mérkőzést az esztergomi kemény legényekkel. A hazaiaknál vendégjátékosként pályára lépett a norvég Rolf Stub, az Andy Cool és a francia veterán Gill Samp. Az olasz rögbizők kiöregedett, nehézsúlyú birkózóbajnokokból és súlyemelőkből verbuválódott. A mulatság hajnalig, a székek és az asztalok rövidebb ideig tartottak ki. A Magyar Rögbiszövetség szorgalmazta, hogy a klubok kadétcsapatot hozzanak létre és fektessenek hangsúlyt az utánpótlás nevelésére. Az esztergomi klub is elkezdte a kadétcsapat építését. Neuzer András, a Bánomi lakótelepen játszadozó gyerekeket invitálta a rögbipályára. Néhány hét alatt Stiglmayer Gábor és Balogh Csaba vezetésével harcias kis csapat verbuválódott és a Zöldsólymok ellen játszotta első mérkőzését. Az első kadét-játékosok között volt többek közt Pékár Tibor, Keszler Ferenc, Somogyi Zoltán, Los Krisztián, Ardelán Kornél, Erős Zsolt, Rékási Sándor és Molnár Gergő. Májusban világbajnoki selejtező válogatott mérkőzést játszott Magyarország Izrael ellen. Hosszú idő után ismét esztergomi játékos szerepelt a kezdő 15-ben Molnár András személyében, aki második sort játszott. A szezon utolsó mérkőzését először közvetítette az Esztergom TV, amikor az Esztergomi Vitézek 24:0 arányban legyőzték az Érdi Darazsakat. A meccs felejthetetlen pillanata volt, amikor a csapat egyik újonc játékosa izgalmában lepasszolta a labdát a csodálkozó partjelzőnek. A bajnokságban pedig a 6. helyet szerezték meg. Az edzőtábort Abádszalókon tartották, amelyen Balogh Csaba vezetésével Istók Norbert segítségével első alkalommal a kadét csapat is részt vett. Itt alakult meg hivatalosan Magyarovics Gyula irányításával a Magyar Játékvezetői Testület. Az őszi idényt jó erőben, nagyszámú játékossal kezdte Esztergom. Ettől fogva az edzéseket Stiglmayer Gábor vezette. Ekkor került a csapatba többek között a klub történetének ez idáig legkisebb termetű játékosa Pável József, aki viszont a legnagyobb termetű ellenfeleket is a földbe döngölte, a 43 éves Vázsolyi Attila, akinél idősebb játékos még nem kezdett rögbizni és Vicze József. A kezdeti lendület azonban megtört és a Fehérvár ellen az egyesület történetének legnagyobb vereségét szenvedte el, 85:0 arányban kikapott. Októberben ismét válogatott mérkőzést vívtak a magyarok a félelmetes Ukrajna ellen, amelyen Stiglmayer Gábor és Harmath Róbert is a válogatott tagjai lehettek Az év legjobb játékosának járó vándorkupát a daliás termetű Nagy Zsolt érdemelte ki, akitől rettegtek az ellenfelek és akinek rohamai nagyon sok pontot eredményeztek a csapatnak. A kadét csapat viszont valamennyi kötelező mérkőzését biztosan le tudta játszani. A megerősödés és felvirágzás kora (1994—1999) 1994-ben oly sok nehézség és bizonytalanság után a klub egyre biztosabb anyagi feltételek mellett elegendő számú játékossal kezdhette meg a következő tavaszi idényt. Nagykovácsiban, a szezon előtti barátságos mérkőzés nem éppen barátságos hangulatban ért véget. A mérkőzés után a Nagykovácsi Yeti-k feloszlottak. így az Esztergom megvásárolhatta tőlük az első professzionális Angliában készült mezgarniturát (korábban az angol válogatott is játszott benne). Március 15-én Érden a kadétcsapat elindult az első hivatalos kadéttornán, ahol a 6. helyet szerezte meg. A csapat tagjai: 1. Stróbl Tamás, 2. Lukács András, 3. Czingler Krisztián, 4. Nagy Kornél, 5. Ardelán Kornél, 6. Lehotczky Ákos, 7. Szederkényi András, 8. Folyami Zoltán, 9. Erős Zsolt, 10. Lévai Csaba, 11. Szilágyi Domokos, 12. Nagy Dániel, 13. Somogyi Zoltán, 14. Glummercz Norbert, 15. Molnár Gergő, 16. Kovács András, 17. Babits Miklós, 18. Babits Mihály, 19. Hantos Ákos, 20. Liszi László. Húsvétkor ismét neves olasz rögbisek érkeztek Esztergomba, Brescia város Manerbio nevű csapata mérkőzött a békéscsabai, szegedi és százhalombattai vendégjátékosokkal megerősített Vitézek ellen. Óriási felhőszakadás közben, nagyon kemény küzdelemben Esztergom 3:0-ra diadalmaskodott. A szigetet elöntő árvíz elhárításában a rögbisek is közreműködtek Balogh Csaba vezetésével és hatékony segítséget nyújtottak a Sportcsarnok védelmében. A tavaszi szezonban először találkozott egymással a félelmetes hírű Kispesti Elefántok és az Esztergomi Rögbi SE csapata, ahol tisztes küzdelemben az ellenfél 41:0-ra győzött. Közben a kadétok egyre erősebbé váltak, Tatán az edzőtáborban a Magyar Televízió közvetítése mellett az esztergomi rögbisek legyőzték ellenfeleiket és megnyerték a tornát. Néhány héttel később bemutató mérkőzést játszottak a Gyöngyösi Farkasok ellen, 104