Magyar György: Az esztergomi tanítóképzés testnevelői
Tartalom - Dokumentumok és képek az esztergomi tanítóképzés múltjából (1942-2006)
1849-ben a pesti m. kir. egyetem pedagógiai tanszékének tanára, 1850-ben pedig a pesti elemi iskolák igazgatója. Bécs németesítő törekvései idején hazafias szellemben irányította a főváros iskoláit. Az ő terve szerint léptették életbe a vasárnapi iskolákat. Egyik tervezője és létrehozója volt az első pesti bölcsődének. 1857-ben Kürthre ment plébánosnak, és az itt végzett hasznos működés elismeréséül 1866-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. Ezután gyorsan haladt előre az egyházi hierarchia lépcsőfokain: előbb püspök, majd 1869-től az esztergomi főkáptalan nagyprépostja és általános érseki helynök. A népies irodalom területén ugyancsak maradandót alkotott. Mint képezdei-és egyetemi tanár, maid igazgató és később mint főtanfelügyelö LelKe^désseLka rolta fel a népnevelés ügyét. Népnevelestan cimú mü nkája országosan elismert iránymutató könyv voli MiT veiben a gyakorlati él grT^ yetel Mé f tyeit jie W zleTTTtérbe. Nevehez fűződik a tornatanitás terjesztése, a vasárnapi iskolák szervezése, a nőneveles es hiioktatáfi rendezése. írói működését főleg a falusi felnőttek számára írt „István bácsi" című népies ismeretterjesztő füzeteivel, könyveivel, naptáraival alapozta meg. Számos cikke jelent meg a Jelenkor, a Magyar föld és népei, a Pesti Napló, a Nemzeti tJjság, a Tanodai Lapok, a Honderű, a Vasárnapi Űjság, a Nyelvőr és az esztergomi helyi lapok hasábjain, hol saját nevével, hol pedig „Szíves" álnév alatt. Alig volt olyan egyházi vagy tanügyi mozgalom, amelyben ne vett volna részt. Humanisztikus intézetek és egyletek (bölcsőde, segélyegylet, temetkezési egylet stb.) alapításáért, támogatásáért királyi kitüntetésben is részesült. Esztergom díszpolgáraként hunyt el 1893. november 21-én. Sírja a belvárosi temetőben található. A Bibliotékában őrzött teremnyi hagyatéka ma a múlt búvárainak kincsesbányája.
