Magyar György: Az esztergomi tanítóképzés testnevelői
Tartalom - Az esztergomi mesterképző, a tanítóképző intézet alapítása és rövid története (1842-2006)
Az esztergomi mesterképző, a tanítóképző intézet alapítása és rövid története (1842-2006) Az intézet Esztergomi Mesterképzőintézet néven 1842. november 3-án kezdte meg működését a szenttamási alapítványi elemi iskola egyik helyiségében, harminc fővel. Kopácsy József hercegprímás az intézet igazgatójává Jaross Vince főszékesegyházi kanonokot, az intézet tanáraivá Majer István esztergom-belvárosi és Rendek József lekéri káplánokat nevezte ki. A megalakult intézet előbb egy, később két, váltakozó rendszerű tanfolyammal működött 1849-ig. Az intézet működése 1849-től 1856-ig szünetelt. Scitovszky János hercegprímás közreműködésével 1856-ban újra megindult az oktatás a cs. kir. és érseki tanítóképezdében, az egyházi főhatóság felügyeletével. Az érseki biztosi hatáskört a kinevezett igazgató, Jaross Vince kanonok látta el. Az igazgatói teendőket gyakorlatilag Majer István igazgató-tanár végezte. A Majer István által kidolgozott tantervben, a tanulmányok „tárjegyzékében" szerepelt a testi nevelés is, a „Testi nevelésről" nyolc pontban írt. Tényként rögzítette: szükséges a testi erőket tökéletesíteni a természetes és mesterséges gyakorlatokkal. A tanulmányok jegyzékében évről évre változott a tantárgy elnevezése, 1845-ig a „népneveléstar/'ban szerepel a testi nevelés. Az 1845/46-os tanévben „testi neveléstan, egészségtudomány és rendkívüli balesetek rögtön gyógyítása" címszó alatt találjuk, az 1847/48-as tanévben a tantárgy elnevezése „testi és szellemi neveléstan". Majer István elismert szakember volt, tantárgyait saját művei alapján adta elő. A Népneveléstan és az Egészségtan a többi királyi tanítóképzőben is kedvelt tankönyv volt. A könyvek véleményezését V. Ferdinánd, a „császári és apostoli királyi fölség", a hercegprímás és Majer István Közötti levélváltások igazolják 1 1856-tól a tanítóképző két teljes évfolyamból állt. A következő évek (13 év) alatt a súlyos anyagi és létesítménygondok miatt a tanítás mostoha körülmények között folyt. Majer István testi nevelésre vonatkozó irányelvei feledésbe merültek. A tornaoktatás a tantárgyak között nem szerepelt. A rendszeres tornaoktatás kérdése az intézetben csak a kiegyezés után került napirendre. Az 1868. XXXVIII. tc. 88. §-a tanítóképezdék számára is előírta a testgyakorlatok kötelező tanítását. 1 Esztergomi Prímási Levéltár Cat. 42-1281/1846; Cat 42-1281/251; Cat. 42-1281/728; Cat. 42-1281/786. 3
