Magyar György: Az esztergomi evezés története 1979

előtt. A gypztes csapat: - Fazekas K. - Schwarz L. - Klincsek F. - Szalma B. - Dezső Gy A kezdeti fellángolást a későbbiekbon nem követte tartós, ke­mény munka. Brenner Sándor titkári jelentésében is szerepel az hogy az EHE második évében még csak mutatott fel valamit, de a harmadik év végén majdnem teljesen eltűnt. Egy-két tag ki­vételével az egyesület helyiségeit alig látogatják. 1912. február 22-én nagy veszteség éri a Hajós Egyletet, mert a Kosik-uszoda leégett, és az egylet összes hajója és felszerelése is megsemmisült. Dr.Rudolf Bála egyesületi igazgató vezetésével az egész város összefogott az evezőssport érdekében, melynek eredmé­nye az lett, hogy néhány hónap alatt elkészült a csónakház. Ez a csónakház a Kis-Duna partján, a csendőrlaktanyával szem­ben épült fel. Az összefogás során Szinger József téglagyáros 5ooo db. téglát biztositott dijmente3en, a fedőanyagot pedig Renner Gáspár adományozta. Az összefogás és az adományozások mellett is a parti csónakház közel 6000 koronába került. Ugyanekkor a Bécsi Hich-cégtől két palánkos-tréninghajót vá­sárolt az egylet 125o koronáért. Alighogy felépült az uj par­ti csónakház ujabb veszedelem, a földcsuszamlás fenyegette. 1913. junius 22-én az EHE Esztergomban országos amatőr ver­senyt rendezett, amelyen kevés versenyzővel képviseltette ma­gát a Váci Sportegylet, a Neptum, a Torontáli Hajós Egylet, a Pannónia és a Nemzeti Hajós Egylet. Ezen a versenyen az

Next

/
Thumbnails
Contents