Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - II. AZ ESZTERGOMI REPÜLÉS KIBONTAKOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

pet a felszállási helyre, széllel szembe kitették, és akasztással rögzítették a földbe vert vasrúdhoz. A piléta elhelyezkedése után a gumikötél karikáját a gép orrán lévó kampóba beakasztották. A gumikötéllel a kihúzó személyzet V-alakban állt föl. Vezényszavakkal történt a kihúzás, majd az indítókészülék kioldása. 1933-ban Mitter Lajos gépépítő irányításával elkészültek az "1001 Esztergom" és az "1002 Csolnok" nevű lesiklógépek. 1933. szeptember 10-én került sor Esztergomban az első repülőnap megrendezésére. A hírverés és a jő propaganda hatására a taglétszám ekkor már megközelítette az 50 főt. Megnövekedett a repülési,bemutatókon részt vevő nézők száma is. Az 1935 őszén megrendezett Esztergomi Repülőnap közel tízezer nézőt vonzott, s nagy sikerrel folyt le. A strázsa-hegyi hangár mellett egy kis műhelyt is építettek, de ez túl nedves volt ahhoz, hogy a fagépek gyártási műveleteit biztonságosan elvégezzék (enyvezés, leválás stb.). A problémát ismét Madaras Aurél segítette megoldani: közbenjárására a szakosztály ÍZ Oltóssy-féle botgyártól kapott egy új műhelyt. 1935 őszén Madaras plébános - mindenki "Plébi bácsi"-ja szolgálati áthelyezéssel Esztergomból Budapestre költözött. A város képviselő-testülete a sportlövészet és a sportrepülés területén végzett szervező tevékenységének elismerését képviselő-testületi jegyzőkönyvben örökítette meg.^

7^ 2. Az esztergomi repülőgépgyártás nagyüzemi megvalósítása és a sportrepülő egyesületi tevékenységek bővítése (1936-1945) 1936-ban a szakosztály kibérelte a Heismann-féle szappangyár üresen álló épületét. Néhány primitív famegmunkáló gép (nagyológyalu, körfűrész) üzemeltetésén kívül a munkafolyamatokra továbbra is a kézi megmunkálás volt a jellemző. A műhely alkalmazottjainak száma öt főre emelkedett, akik mellett rendszeresen dolgoztak ipari tanulók is. A repülőgépgyártásra az 12