Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - II. AZ ESZTERGOMI REPÜLÉS KIBONTAKOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

pet a felszállási helyre, széllel szembe kitették, és akasztás­sal rögzítették a földbe vert vasrúdhoz. A piléta elhelyezke­dése után a gumikötél karikáját a gép orrán lévó kampóba be­akasztották. A gumikötéllel a kihúzó személyzet V-alakban állt föl. Vezényszavakkal történt a kihúzás, majd az indítókészülék kioldása. 1933-ban Mitter Lajos gépépítő irányításával elkészültek az "1001 Esztergom" és az "1002 Csolnok" nevű lesiklógépek. 1933. szeptember 10-én került sor Esztergomban az első repü­lőnap megrendezésére. A hírverés és a jő propaganda hatására a taglétszám ekkor már megközelítette az 50 főt. Megnövekedett a repülési,bemutatókon részt vevő nézők száma is. Az 1935 őszén megrendezett Esztergomi Repülőnap közel tízezer nézőt vonzott, s nagy sikerrel folyt le. A strázsa-hegyi hangár mellett egy kis műhelyt is építettek, de ez túl nedves volt ahhoz, hogy a fagé­pek gyártási műveleteit biztonságosan elvégezzék (enyvezés, leválás stb.). A problémát ismét Madaras Aurél segítette meg­oldani: közbenjárására a szakosztály ÍZ Oltóssy-féle botgyár­tól kapott egy új műhelyt. 1935 őszén Madaras plébános - mindenki "Plébi bácsi"-ja szol­gálati áthelyezéssel Esztergomból Budapestre költözött. A vá­ros képviselő-testülete a sportlövészet és a sportrepülés te­rületén végzett szervező tevékenységének elismerését képvise­lő-testületi jegyzőkönyvben örökítette meg.^ 7^ 2. Az esztergomi repülőgépgyártás nagyüzemi megvalósítása és a sportrepülő egyesületi tevékenységek bővítése (1936-1945) 1936-ban a szakosztály kibérelte a Heismann-féle szappan­gyár üresen álló épületét. Néhány primitív famegmunkáló gép (nagyológyalu, körfűrész) üzemeltetésén kívül a munkafolyama­tokra továbbra is a kézi megmunkálás volt a jellemző. A műhely alkalmazottjainak száma öt főre emelkedett, akik mellett rend­szeresen dolgoztak ipari tanulók is. A repülőgépgyártásra az 12

Next

/
Thumbnails
Contents