Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom világi barokk építészete

Esztergom világi barokk építészete. Esztergomban az eddig ismertetett építészeti emlékeken kívül találunk néhány figyelemreméltó alkotást a XVIII. századból. Ezek között a legművészibb Vak Bottyán kuruc generális háza, a mai Városháza. Az épület alapformájában már a XVII. század utolsó évtizedében állott, amikor I. Lipót 1698-ban a házat nemesi kúriává avatja ; 1704-ben a kuruccá lett Vak Bottyán palotáját a kapzsi Kuckländer várparancsnok veszi birtokába és özvegyének birtokában marad 1726-ig, amikor a Kincstártól a város váltja meg. A város ekkor emeletet húzatott rá, de az leégett és mai formájában csak 1773-ban épült fel. A földszint árkádos megoldásának időbeli kérdése még tisztázatlan. A 80 méteres homlokzatú épület késői barokk-stílus, bár nyugodtabb vonalaival a klasszicizmushoz közel áll. A szakértők véleménye szerint ez az épület nobilis derűjével a város barokképének hangulatát adja meg, bár finoman alkalmazott gazdag rokokó stukkódiszítése nem a hivalkodó barokk pompát illusztrálja. A városház építője Hartmann Antal, akinek munkásságát már másutt ismertettük. A városházával stílusbeli egyezéseket mutat a Gróh vagy Szerencsés ház (Széchenyi-tér 7.), amelynek festői, barokkos homlokzata van és valószínűleg a XVIII. század hatvanas éveiből származik. A szomszédos Weisz, egykor