Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom többi kultúrintézményei

Esztergom többi kultúrintézményei. (Esztergom iskolaváros.) Esztergomot méltán nevezik iskolavárosnak, mert iskolái az első helyet foglalják el kultúrintézményei között és gazdag történelmi multjukkal, vallásos szellemükkel helyet adnak a nemzeti és vallásos nevelésnek és tudományszerzésnek. Az első helyet foglalja el az érseki főegyházmegye Hittudományi Főiskolája a Várhegy északi lejtőjén épült Szemináriumban. A trienti egyetemes zsinat elrendelte, hogy a papi pályára készülő ifjak alaposabb lelki nevelésének és taníttatásának érdekében minden megyéspüspök papnevelőt állítson egyházmegyéje számára. Oláh Miklós esztergomi érsek (1553—1568.) volt az első Magyarországon, aki 1566-ban papnevelőt állított egyházmegyéje területén Nagyszombatban, ahová 1543-ban a török megszállás miatt az érsek és káptalan menekült. Az érsek meghagyta, hogy az érseki szék visszatérésével a „Szent Istvánról nevezett ősrégi szeminárium" is Esztergomba helyeztessék ét. Oláh érsek első alapítványa csekély volt és csak néhány papnövendék eltartására elégséges, de nemsokára megvásárolta a széplaki apátság és a bényi prépostság javait a