Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Vatikán

62 őrzött legrégibb oklevél 1187-ben kelt. Egyébként a levéltárnak hely- és személyneveket feltüntető pontos mutatói vannak. II. Világi levéltár. (Archívum seculare.) Ez a hercegprímásoknak birtokjogi iratait és közjogi állására vonatkozó iratait tartalmazza. Ezt is Batthyány hercegprímás korában rendezték tárgyak szerint és látták el mutatókkal. Alatta és utána következő időkben rendes iktatókönyvekkel kezelték a jószágkormányzói iratokat és ezek is tárgyak szerint vannak csoportosítva. A prímások magyar közjogi funkcióira vonatkozó iratok ez idő óta az egyházi levéltárban őriztetnek. Sorozatos összefüggő anyaga Batthyány hercegprímás korával kezdődik. Ennek a levéltárnak legrégibb okmánya 1138-ban kelt. Itt is pontos mutatók állnak a kutatók részére, akik engedéllyel mindkét levéltárat felkereshetik. Több igen nagy fontosságú pergament is van itt. így az aranybullának a XIV. század elejéről való hiteles másolata, amely a legrégibb átírása; III. Ince pápa bullája 1209-ből, amelyben megerősíti az esztergomi érseknek a király koronázására való jogát. A függőpecsétek között található egy-egy aranypecsét II. Endre, illetve Mátyás király idejéből. A viaszpecsétek között van az 530 gramm súlyú „sigillum maius" II. Endre idejéből. A hercegprímási könyvtár szintén az első emeleten van, Simor János alapítása (1876-ból). A könyvtár modern háromemeletes vasállványokon van elhelyezve, csigalépcsőkkel és jegyzetek készítésére dolgozóhelyekkel. Főleg teológiai, történelmi és művészeti könyvekben gazdag állománya 35.000 kötet, köztük 35 kézirat, 150 unikum, számos ősnyomtatvány, 1500 diszmű. Modern cédula-