Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

46 szűkebb családi lakása (24X14 m). Eredeti magassága a 20 m-t is meghaladta. Most 13 m magas, mert 6 szobás második emeletét már 1543. után lebontották. Az első emeleten három keresztboltozatos román szoba, egy előszoba, folyosó, a második emeletre vezető két csigalépcső és egy sekrestyehelyiség. A földszinten keresztboltozatos szoba és falba épített léposőház. Keleten közvetlenül a toronyhoz kapcsolódik a 13X7 méteres román kápolna, kis mellékkápolnával, majd a földszinten még két szoba. Nyugatra kapcsolódik négy földszintes szoba. Ahol a szobák fölött emelet volt, az már hiányzik. A toronytól induló két szárnyat kettős udvar választja el. Ügy a torony, mint a kápolna architektúrája román a XII. század második feléből, III. Béla király idejéből, aki a korábbi palotát átépíttette és bővíttette. A Szent István féle palota alapfalai a földszinti padló alatt vonulnak. Legszebb faragott román emlékek a kápolna három kapuja, valamint a torony három kapuja; a kápolna gyönyörű rózsaablaka, csodás oszloprendszere, bordái, zárókövei, három toronyszoba oszlopfői. XII. századi romén festés látható még a kápolna sok helyén. Különösen figyelemreméltó a királyi trón festett dísze, valamint tőle jobbra-balra az Árpád-királyok címere, hét-hét oroszlán a szentélyfal alján. Ugyancsak román a toronykapu timpanonján III. Béla király képe. A gótikus festés 1350. körül Telegdi Csanád érseksége idején készült. Valószínűleg Nicolo di Tomaso műve. A gazdag ornamentikán kívül a figurális képek közül teljesen megmaradt négy próféta és négy szibilla mellképe a hajó oldalfalainak fülkéiben. Töredékek: próféták, szibillák, Krisztus és az apostolok, hat jelenet Krisztus életéből.