Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

36 amely egy kápolnából áll, fölötte Szűz Mária és Szent János alakjai között emelkedik a kereszt, rajta Krisztus alakjával. Ez a rész valószínűleg magyar munka a XV. századból. Ehhez a felső részhez Mátyás király szfinkszeken nyugvó reneszánsz talapzatot készíttetett Antonio Pollajulo olasz mesterrel. A műkincset Mátyás királytól fia Corvin János örökölte, aki előbb zálogba adta Bakócz Tamás érseknek azért az anyagi és erkölcsi támogatásért, amellyel az érsek Corvin Jánost támogatta a magyar trón megszerzésére irányuló törekvéseiben. Később az érsek adományul is megszerezte e műkincset s az esztergomi főszékesegyháznak adományozta, amelyről szóló oklevél megvan a káptalani levéltárban. A főkáptalan tagjai a viszontagságos századokon ét hűségesen őrizték ezt a világhírű műkincset. A kincstárnak igen értékes darabja a bizánci békecsóktábla, amely Kutassy János prímás (1597—1601.) ajándéka. Ez a műemlék a XI. századból való bizánci munka, ugyanabban az időben, ugyanavval a technikával készült, mint a Dukasz Mihály görög császár által I. Géza magyar királynak adott korona. Ez négyszögletű tábla, aranyozott ezüstlappal borított hársfalap. Az arany középlapon két gyászoló angyal. Nagy Konstantin és Szent Ilona alakjai láthatók s két jelenet Krisztus szenvedéséből. A kincstárban előkelő helyet foglalnak el a magyar király koronázásánál használt klenódiumok, műkincsek. Ilyen a XII. századból származó úgynevezett eskükereszt. Erre teszik le a királyok az alkotmányos esküt a koronázáskor. Ez színarany kereszt, amely négy zafírkővel és drágakövekkel van díszítve. Itt őrzik az ú. n. apostoli kettőskeresztet, melyet koronázáskor a főkáptalan egyik