Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

31 levéltára, amelyet az idők folyamán sok kér és pusztítás ért: az 1760-as évekig együtt kezelték az országos levéltárral. Ekkor szétválasztották és tartalma után rendezték, birtokok és tárgyak szerint és ellátták mulatóval. A levéltár gyökeres jogú okmányai külön vannak rendezve birtokok szerint, amelyeknek háromkötetes mutatója van. Ugyanígy vannak rendezve a különféle számadások is. A későbbi iratok tárgyuk szerint mintegy 30 csoportba vannak osztva. Ebben a levéltárban letétek nincsenek, oklevelei között a legrégibb 1158-ban kelt. Az egyes kanonokok hátrahagyott iratai betűrendben az illető kanonokok neve alatt találhatók. A levéltárnak van három kötet elenchusa és egy leltára. Harangtorony. A sekrestyéből kijutunk a Szent István térre és a bazilika ezen oldalán álló harangtoronyba is felmehetünk; a földszinten és az emeleten a régi székesegyház oszlopfejeit és más díszítéseit találjuk befalazva. A harangtorony büszkeségét, a Nagyboldogasszony-harangot, amely Hilczer Ignác bécsújhelyi harangöntő munkája, 1855. karácsonyának éjfelén húzták meg először. De sajnos, ez a szép, mély búgású, ünnepi hangulatot keltő harang 1931-ben megrepedt, évekig használaton kívül volt, míg végre 1937-ben Szlezák László budapesti harangöntő 10.000 pengős költséggel újraöntötte és 1937. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján húzták meg először. Az új harang 58 q 27 kg súlyú. A másik két harangot, amelyek az eredetivel egybehangzottak, a világháború alatt hadicélokra fordították, de utána ismét újakat öntöttek hasonló nagyságban.