Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

23 szolgált, amelyre igen büszkék voltak a törökök és ennek köszönhetjük, hogy kikerülte a barbár pusztítást, amelynek az akkori bazilika áldozatul esett. A bazilika romjai között találták meg a törökök kiűzetése után az ismeretlen festőtől származó, fára festett és utóbb ezüsttel bevont oltárképet. Ez az oltárkép került ismét a klasszikus művű, fehérmárványból készült oltárra. A törökök egyébként a kápolna kriptáját is tiszteletben tartották, sőt sajálmaguknak is temetkezési helyül használták, mert mikor 1756-ban a kriptát felnyitották, a kősírokban 14 török holttestét találták. A kápolna eredeti helyén téglából rakott kupolával épült, áthelyezése alkalmával a kupolát Simor János hercegprímás márványlapokkal fedetle be és díszes koronája a kápolna faragott falainak. Az oltár oldalfülkéiben Szent István és Szent László királyok szobra látható, amelyek Delia Vedova turini szobrászművész munkái. A tabernákulum Lipperl tervei szerint készült. E kápolnában a kuruclabanc háborúk idején megfordult II. Rákóczi Ferenc is, amikor Esztergom várát a párkányi csata után a császári seregektől elfoglalta. A falakban ma is többszáz név van bekarcolva, amelyek azoknak a vitézeknek nevei, akik ennek a várnak a falai alatt harcoltak. A kápolna ma a főszékesegyházi plébánia istentiszteleti helyéül szolgál, ide Nagyboldogasszony napján nagy tömegekben zarándokol a magyar nép. Visszatérve a hajóba, bemegyünk a szemben levő kettős, rácsozott kapuval ellátott Szent István vértanú kápolnájába. Ez a kápolna ama hely mellett áll, ahol Géza fejedelem emeltetett templomot Szent István első vértanú tiszteletére. A kápolna oltárán Szent István vér-