Lepold Antal: Az Árpádok esztergomi palotája

összes magyar fejedelmek és királyok életnagyságú freskóképei voltak, a kápolnától északra a várbástya keleti fala mellett az első emeleten állt. Hatalmas földmunkával kiszabadítottuk azt a helyet, amelyen Vitéz János 30 m hosszú 10 m szé es királyterme állott az eléje épített gyönyörű vörösmárvány erkéllyel. Mivel a terem egyik oldalfala a keleti várfalra támaszkodott, az 1595. évi ostromnál bizonyosan a bástyán kivüli része om ott le. Níhán/ vörö.-;márvány oszloprészen kivül alig maradt nyoma a romokban. Az a földszinti helyiség azonban, amely fölött a terem álott, kibontakozott a földből. Félkörivű téglaboltozatok tartották lapos fedelét, amelyek gerendái gyámköveken nyugodtak. Semmi különösebb dísze nincs. Közvetlen közelében megtaláltuk a középkori hatalmas négyszögletű donjonnak alapját, amelyet a XVI. században lebontottak, amikor az olasz hadimérnökök a várat modernizálták. Annak a magaslépcsőnek is a nyomára akadtunk, amelyen Reinhold von Lubenau 1857. évi útleírása szerint a Vitéz-féle királyterembe vezettek. A ciszternás kazamata és az előbb említett helyiség nyugati fala közt alig másfél méter mély folyosót ástunk ki, amely az udvari kápolna apszisa felé és amellett valamikor a várudvarra vezetett, később azonban a várfallal elzáratott. Kiástuk a III. Béla-féle udvari kápolna alatt a régebbi alkápolnát is, amelynek azonban csak meztelen falait sikerült megtalálni. Jelentékeny munkálatokat végeztünk a királyi palota északi végénél is, amely a mostani bazilikától alig 10 méternyire fekszik és ah®l a törmelékdomb mellett még árpádkori román14