Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Rudnay Sándor és Kopácsy József prímások kincsei

Rudnay Sándor és Kopácsy József prímások kincsei. Rudnay Sándor (1819—1831.) az esztergomi bazilikát egészen a falegyenig megépíttette. Az 1822. április 23án tartott alapkőletétel alkalmával emlékérmet veretett. Az ezen alkalommal a primás által használt ezüst kalapács és vakolókanál a kincstárban látható. Rudnay a kripta szobrait Schroth András által készíttette, a szt. István kápolnát oltárral felszerelte. Szt. István vértanú szobrát Ferenczy István, az oltárát Herzog György csinálta. Hesz Mihály festőművésznél megrendelte a főoltár képét, amely csonkán most a főszékesegyház kanonoki sekrestyéjében függ. A főkáptalani jegyzőkönyv 1831-ben szept. 23-án feljegyzi, hogy Rudnay a templomnak két ezüst érseki keresztet, két ezüst pásztorbotot, ezüst ampolnákat tálcával, két aranyozott ezüst kelyhet, egy monstranciát és a szt. mise áldozatnál használt több tárgyat ad. A jegyzőkönyvben megnevezett tárgyak ma is mind megvannak a kincstárban. Azonkívül az 1839-es, 1854-es leltárak szerint Rudnay még egy szalmából font, a budai Erzsébetapácáktól ajándékozott miseruhát adott az egyháznak, melyet karácsonykor használtak ; egy vörös bársony, bíborszinben játszó s arannyal szőtt ornátust, egy ezüst mosdókészletet, bugiát, csengetyűt ós két ampolnát. A szalma-miseruha, a Rudnay-féle vörös ornátus, a bugia ós a csengetyű most is megvannak. Rudnay halála után a kincstárba került mozaikkal kirakott lapos mellkeresztje és bíbornoki capuceuma. Kopácsy József (1838—1847.) a főszékesf gyház számára 8000 forintért nehéz aranyból, tarka virágokkal 'szőtt ornátust vett, amely két casulából, 6 dalmaticából, 4 piuviálóból áll. Károly Ambrus ornátusának pluviálóit restaurálta. Az 1862-iki leltár végén olvasható jegyzet szerint Simor János 1869ben Kopácsynak egy ezüst brokát, aranyvirágokkal hímzett casuláját helyreállíttatta. Ez a megállapítás téves. A Simor által restaurált ezüstbrokát és nehéz arannyal hímzett kazula nem volt Kopácsy-ó, hanem Batthyány prímásé, aki azt a koronázási palásttal együtt 1798-ban az egyházuak adta. Megbízhatatlanok az 1887. leltár adatai is. Igen sok miseruhát tulajdonít Kopácsynak, amely kétségtelenül Károly Ambrusé volt. A Kopácsy-féle ornátuson kívül, amelyet az 1854. leltár megnevez, egyetlen miseruháról sem tudjuk biztosan a Kopácsy-tól való eredetet. Igen valószinű, hogy egy vörös bársony, ezüsttel hímzett miseruha Kopácsy ajándéka. Kopácsy halála után, 1848. május 27-ón a főkáptalan az aznapi jegyzőkönyv szerint a magyar kormány fölszólítása alapján hadicélokra egy ezüst oltárkát, egy ezüst pásztorbotot, paténát és 2 ampolnát adott 69 5 font súlyban