Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban

34 Durguth ajándéka a Bakácskápolna számára egy aranyozott ezüst góti­kus monstrancia. Bécsi munka 1858­ból. E tárgyak megvannak. Két lila dalmatica is tőle való. Majsch Jakab (1849—1871.) mise­könyvet adott 1862-ben. Pribyla József (1841—1860.) ajándé­kozta azt az üvegcsillárt, amely most a káptalani tanácsteremben függ. Krancz Alajos (1850—1860.) három karinget s Krisztus-szegének ereklyéit adta. Bucsegh János (1850—1861.) ajándé­ka a főszókesegyházban, a papi sek­restyében függő Nepomuki szt. János kép. Kantz Lázár (1855—1881.) aranyo­zott ezüst mei(keresztje és lánca, Lip­pert József müve, most is látható a kincstárban. O ajándékozta azt a Krisz­tus szenvedését ábrázoló 4 nagy képet, amelyek a téii kápolnában függnek. A képek mestere ismeretlen. Valószinüleg Rembrandt modorának egyik osztrák utánzója festette a XVIII. században. Azonkívül egy romantikus-stilű aranyo­zott ezüst kelyhet adott, amelyen a Jó Pásztor és szt. Antal domborképei lát­hatók. valaminl a szenvedő és föltámadó Krisztus képei. Szabó József (1858—1884.) arany mellkeresztje lánccal a kincstárban van. 2 fehér, 1 vörös, 1 viola miseruha, fehér pluviale, rézből szenteltvíztartó és mis­sale is van tőle. Bubla Károly (I860—1889.) aranyo­zott ezüst áldoztató kelyhet adott a Ba­kács-kápolnának 1875-ben s egy arany­kazulát a Forray—Brunswick családok címerével. Majer István (1866—1893.) aranyo­zott ezüst kelyhe maradt a kincstárban. t Dankó József (1868—1889.) a kincs­ár történetének irója, a Bakács-kápolna történetét is megirta. Román-stilű ara­nyozott ezüstkelyhe van a kincstárban. Hagyott még zöldselyem miseruhát. Sujánszky Antal (1889—1906.) szép mellkeresztje a kinestár értékes da­rabja. Sujánszky csináltatta a főszé­kesegyház Jézus Szive oltárát Kiss György szobrászművésszel. Hagyott 3 miserubát, 2 infulát. Császka György (1870—1874.) ara­nyozott ezüst kelyhe, Lippert József műve, a kincstárban van. Majthényi Adolf (1861—1871) ezüst­brokát kazulát himzött virágokkal ha­gyott. ForgáchÁgoston gróftól (1850—1888.) fehér selyem miseruha van, a himzett Forgách-cimerrel. Fekete infulát is ha­gyott. Palásthy Pál (1871—1899.) után aranymellkereszt és lánc, arany gyűrű, továbbá egy arany brokát, egy piros selyem, egy fekete, fehér, zöld és egy viola selyem bársony miseruha maradt, amelyeknek közepe sajátkezű keresztöl­tóses kézi munkával készült s egy fe­hér selyem bórmapalást, egy ezüstbro­kát bénnapaiást. Egyik miseruháját el­adták Majláth Gusztávnak. Márkus Gyula (1874—1893.) a szt. Józsefoltár kandtdábereit csináltatta. Blümelhuber Ferenc (1874—1915.) egy vörös szőnyeget és egy szép fehér miseruhát ajándékozott. Boltizár József (1874—1905.) kely­het és gyűrűt hagyott a kincstárnak, to­vábbá 6 miserubát, 4 pluviálót, 4 infulát. Lollok József (1876—1890.) mell­keresztet láncc&í ós igen diszes aranyo­zott ezüst, drágakövekkel kirakott monstranciát és az Immaculata képével himzett miserubát hagyományozott. Szilányi Ferenc (1881—1907.) utáu aranyozott ezüst, drágaköves, zománcos kehely maradt, azonkívül 7 kazula, 3 infula. Rajner Lajos (1886—1920.) házi ol­tárt ; vörös, zöld, viola kazulát, fehér bórmapalástot, 4 tunicellát, arauybrokát és fehér iufulát, 4 albát, 1 karinget, 1 fehér gremiálót, 3 ezüst olajtartót, tu­ribulumot, navikulát, bugiát, tálcát, ezüst pásztorbotot és arauybrokát kazulát ha-

Next

/
Thumbnails
Contents