Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban

28 tájáiól s a német Krug ötvös modorára emlékeztet. Kórösy Márk (1616—1619.) vértanú, akit az egyház boldoggá avatott. Csontjai az esztergomi kincstárban, abban a díszes ereklyeszekrónyben őriztetnek, amelyet "Mária Terézia sz. István jobbja számára csináltatott. A főszékesegyházban a sz. István király oltáron áll fehérmárvány szobra, amelyet a főkáptalari rendeletére Kiss György szobrászművész készített. Kőszobra — Meixner János műve — a bazilika téren, a parkos tér alján áll vörös márvány talapzaton. A székesegyház sekrestyéjében egy XVII. századi kép Kőrösv vértanuságát ábrázolja. Köszeghy János (1617—164u) 2 ezüst kandelábert ós szőnyeget; Érsekújvári Farkas 3 aranyozott ezüst poharat s aranyozott ezüst feszületet, 1 ezüst mosdókószietet; Babóthy Ferenc (1624— 1632.) 2 ezüst mosdótálat ós az esztergomi kanonokokról írt munkájának kéziratát; Baghy József (1630—42.) egy fehér infuiát, Apáthy Márton (1631— 42.) török szőnyeget hagyott az egyháznak. Bőjthe Miklós (1631—1640.) zománcos arany mellkeresztje a kincstár egyik legfőbb ékessége. A hat négyszögű és 3 háromszögű gyémántból alkotott, aranyfoglalatú keresztet csigás és gyümölcsköteges zománcdisz és zománcozott állatalakok ékitik : fent zöldbéka és két fekvő fehórkutya, a szárakon két sárga fekvő oroszlán, az alsószáron bét fehér ló, közben oroszlánfej. A foglalat lejtős oldalát fekete alapon arany arabeszkek díszítik. Szárairól 3 gyöngy csüng alá. Domború hátlapját szines zománcos groteszkdisz ólónkiti, benne herma, két páva és két ugró szarvas alakjaival. Mag. 7'5 cm. szól. 5'3 cm. Magyar munka a XVII. század első feléből. Bőjthe Miklósnak kincseit az 1667. leltárban „Credentia Rssmi Bőithe" cim alatt külön fejezet sorolja föl. A megmaradt mellkereszten kivül a templom Bőjthe hagyatékából kapott egy aranyláncot, aranyozott ezüst kelyhet, áldoztató kelyhet, aranyozott ezüst szenteltvízedényt hintővel, ezüst füstölőt és naviculát, két ezüst kandelábert, aranyozott ezüst tálcát és két ampolnát, belül aranyozott ezüst poharat, ezüst feszületet ébenfatalapzaton, aranyozott ezüst ostyatartó szelencét, ezüst csengetyűt és perzsaszőnyeget. Mihályi István (1632—51.) ajándéka volt egy csöngetyű, viola kazula és velum ; Pálfalvai Jánosé (1632—56) egy velum; Senkviczy Márké (1636—49.) 2 miseruha, misekönyv, velum és szőnyeg ; Gyöngyössy Mihályé (1638—) egy misekönyv; Luzsénszky Joakimé (1638—75.) egy fehér ós egy viola antipendium. Hoffmann Pálé (1642— 58.) egy török szőnyeg; Radossónyi Mártoné (1645.) egy misekönyv ; Zongor Zsigmondé (1645—1656.)egy gobelin. Bartók Istvánt (1647—1666.) külön kiemeli az 1667. évi leltár, mint a templom kiváló jótevőjót. Pluviale, igen sok alba és egyéb fehérnemű, valamint szőnyegek maradtak utána. Cziráky György (1649—52.) misekönyvet, Körössy Zsigmond (1649—54.) szintén misekönyvet, Kőszeghy Menyhért (1654—55.) albát és misekönyvet, Eszterházy György (1654—63.) kazulát és velumot, Gubasóczy János (1655— 79.) miseruhákat ós dálmatikákat adott az egyháznak, amelyeket a leltárak, mint kiváló műdarabokat sokáig emlegetnek. Radossónyi Miklós(1656—1660.) után a saját cimerével ellátott kehely maradt, Pongrácz György báró után (1657—76.) baldachin, pluviale, kazula, antipendium, pontifikále, infula ós pásztorbot (1687. leltár.) Az 1659. éri leltár említi Hölgye Gáspár világi úrnak egy aranyozott ezüst kelyhét, amely Mátyás király címerét viselte. Bornemisza Pál nyitrai püspök aranyozott ós zománcos ezüst szenteltviztartót adott az egyháznak, Homonnay gróf vörös kazulát és anti-