Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Forgách Ferenc, Pázmány Péter, Lósy Imre és Lippay György kincsei

18 nalis Pázmány." Ez a leltár, amely legközelebb áll Pázmányhoz, határozottan Pázmánynak tulajdonítja a kristályszekrényt. Azonban a későbbi leltárak, amolyek pedig szintén gondosan megnevezik Pázmány hagyományait, nem mind származtatják a szekrényt Pázmánytól. Azért némileg kétséges in arad, vájjon a szekrényt Pázmány szerezte-e, vagy pedig csak új használatba vette, mikor az András kanonoklól megszerzett ereklyegyűjtemónyt benne ellie'yezte. Teljesen bizonyos, hogy Pázmány nem csináltatta, mert másfél évszázaddal Pázmány primássága előtt készült. Van a kincstárban egy 18 cm. bosszú és 11 cm. széles vörös bársony skatulya, amelyben selyembe burkolt ereklyék őriztetnek. Belül egy kék selyempárna s ezen passzif'órumintás arany- és ezüsthimzós látható. A doboz Pázmánytól származik. Pázmány háxioltára 110 cm. magas, a'ul 57 cm. széles, középen 35 cm. széles ébonfából készült oltárhátlap. Tetején aranyozott ezüstből egy ovális és sugaras medailIonban Jézus monogrammja látható oxidált ezüstből. Alatta kerek fakeretben oxidált ezüstlapon az Atyaisten trébelt domborképe. Lejjebb négyszögletű ezüstlap ébenfakeretben az Ur Jézus születését ábrázoló trébelt domborkép. Ettől jobbra-balra egy-egy trébelt ezüstangyal az ébenfára rászegelve. Legalul a fára applikálva az angyali üdvözlet vert ezüst jelonete. A széleken és az egyes képeket elválasztó vonalakon renesszánsz vázadisz, gyümölcsdisz, puttók és arabeszkek vert ezüstből a fára szegülve. Az oltár késő renesszánsz mű. Augsburgban készült. Az augsburgi bélyegen kivül még A. H. mesterjegy látható rajta. Az összes leltárak szerint Pázmány tulajdona volt. Pázmány rózsafüzére kisebb-nagyobb metszett borostyánszemekből és tüskés ezüstgolyócskákból áll. Végén izekie szedhelő kereszt s ezüstszálakból font áttört művű inedaillon van, amelynek egyik oldalán aranyozott alapou Nep' sz. János, a másik oldalán a Szentháromság képe látható. A rózsafüzért Scitovszky János primás magánkézből szerozte s 1853. jun. 1-én a kincstárnak adományozta. Hitelességéhez szó fér. Az ezüst medail Ion bizonyosan a 18. századból származó toldalék. Nep. sz. Janóit csak 1729-ben avatták szentté. Képe a „S- Joannes Nep. ora pro nobis" körirattal nem lebet a 18. század közepénél régibb. Lósy Imre primás (1637—1611.) hagyatékáról összefüggő leírásunk nincs. Ä leltárak különböző helyein talált adatokból tudjuk, hogy gyémántos aranymell keresztet aranylánccal, fedeles arany poharat gyémántokkal és rubintokkalö diszitve, aranyozott ezüst kelyhet több vörös, kék és zöld zománcképpel, egy flandriai gobelint és több szőnyeget hagyott a kincstárnak. Ma már csak az 59 cm. hosszú es 5 cm. széles aranymellkereszt van meg, amely egyenlőszárú keresztet alkot. A függőleges szár csak a karikával ós alul egy lecsüngő gyöugygyel hosszabb. Elülső lapján öt nagyobb fazettált gyémánt, végén átlósan állított kisebb négyzetes és a sarokban ékslakú ötszögű gyémánt. Hátlapjának domború, áttört kék-zöld-fekete zománcos levéldisze a kereszt alakját követi. Kiemelkedő középrésze felnyitható ós üt kerek kis rekeszt zár le. Magyar munka a XVII. századból. Lippay György (1642—1606.) emlékét egyedül S/.eut Erzsébet boija hirdeti a kinc tárban, amelyről már külön raegemókeztüuk. Lippay hagyatékát az 1667. leltár végén egy jegyzék foglalja össze 66 poniban. Majdnem csupa egyházi fehérnemű a legszebb mai.yar és töiöK hímzésekkel. Szerepel azonkívül 7 velum, 2 gremiale,