Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Szelepcsényi György primás kincsei

Szelepcsényi György primás kincsei. Szelepcsényi végigjárta az esztergomi káptalan méltóságait; földvári, pilisi és bozóki apát volt; a csanádi, pécsi, egri püspökség és a kalocsai érsekség be­töltése után esztergomi érsek és pri­más lett 1666-ban. Meghalt 1685-ben a morvaországi Letovice-ben s Mária­cellben temették. Jól jövedelmező java­dalmaiból nagy vagyont szerzett. A mű­vészeteket nemcsak szerette, hanem mű­velte is. Római theologus korában Lugo kardinális előtt tartott disputáció­ját kiadta s abban közölte a saját ke­zével rajzolt Pázmány-a; cképet. Egész életében az esztergomi temp­lom és vár újjáépítésére gondolt. Azért gyűjtötte vagyonát és az egyházi kin­cseket. 1683-ban a fölszabadító háború költségeire 493.000 forintot készpénz­ben, igen sok ezüstöt, 267.000 forintot terményben ós ingatlanban á'dozott. Végrendeletében kifejezi azt a remé­nyét, hogy a király visszaadja majd szerencsésebb időben ezt az összeget az esztergomi egyháznak. De reményében csalódott. A hadikincstár örökre el­nyelte szédületes vagyonát és a pénz­verésre fölajánlott ezüstöt. Sőt az idők viszontagságai az esztergomi egyház­nak hagyott egyéb drágaságait is el­tüntették. Egy hatalmas úrmutatót, 2 kelyhet, egy aranykeresztet, 5 miseru­hát, 8 gobelint, 4 ezüstképet, egy drága aranyserleget, aranyórát s több kisebb tárgyat testált az esztergomi egyház­nak. Ma már csak a hires aranyfeszü­let — a királyi csók kereszt, a cso­dás arany koronázási kehely, a Bos­nyák püspöktől vásárolt kelyhe, egy raoontrancia és egy aranyhímzésű fehér miseruha van mog. Azonkívül a koro­názási eskükereszten ós a koronázási miseruhán megtalálhatók Szelepcsényi melIkerosztjeinek gyöngyei, gyémántjai, amelyeket Batthyány primás rendele­letére Keglevich Miklós gróf nagypré­post 1790-ben tétetett át. Szelepcsényi György 7 drb arany­gyűrűjét, amelyek közöl 4 drb gyé­mánttal volt diszitve (2 egyenkint 1000 tallért, egy 300 tallért, egy 400 tallért ért), kettő drb rubinköves (egyik 100 tallért, a másik 100 forintot ért), egy drb zafírköves volt (50 forintot éri), az esztergomi káptalan 1688-ban elzá­logosította Kollonics Lipót kalocsai ér­seknél, aki Bécsben 1100 forintot ki­fizetett Valentin Valloth bécsi udvari ötvösnek az esztergomi káptalan által a nagyszombati székesegyháznak ren­delt nagy ezüst oltárkeresztórt és 6 drb nagy ezüst gyreerytartóért. Valen­tin Vaíloth a keresztet és a gyertya­tartódat Augsburgban készíttette, tehát nem mestere azoknak, hanem csak köz­vetítő szerepet játszott. A nagy ezüst kereszt most is megvan az esztergomi kincstárban, a hat gyertyatartót azon­ban 1793-ban pénzverés céljából a ki­rályi kamarának adta a káptalan. Te­hát a ma is meglevő nagy ezüst oltár­kereszt Szelepcsényi gyűrűinek árából készült s így az ö emlékét is őrzi. At oltárkereszt és a 6 gyertyatartó

Next

/
Thumbnails
Contents