Lepold Antal: Esztergom régi látképei
ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY HELYSÉGKÉPEI 2!> és a vár alakjáról. A metszet alján középen a dedikáció : Augustiss. atque Invictiss. Principi Domino Domino Rudolpho II. Ejecto Rom. Imp. Germ. Hung. Bohe. Dalm. Croa. Sclavon. etc. Regi, Archidu. Austriae. Duci Burg. Stir. Carin. Carn. et Vuirtem. Comiti Tirolis Dom° suo Clemcntissimo humillime dedicat humillimus cliens Wulffg. Meyerpeck sculpt, operis. Ettől balra a szignatúra : Cum gratia et privilegio Imperiali per annos quatuor excudebat Pragae W. Meyerpeck 1595. Zimmermann és Meyerpeck nyilvánvalóan látták Esztergomot az 1595. évi ostrom előtt vagy annak elején is, s nemcsak a szeptember 2-án történt bevétele után, mert a Belvárost vagy Rácvárost és a Vízivárost vagy Újvárost majdnem sértetlenül ép állapotban ábrázolják, csak a várépületekben jeleznek jelentékeny sérüléseket. Hiszen az egykorú jelentések és Houfnagel képei s zerint az ostrom után a Belvárosban és a Vízivárosban alig akadt épület, amelynek teteje lett volna. Zimmermann és Meyerpeck rajza tehát megközelítőleg megőrizte számunkra a Belvárosnak és a Vízivárosnak a pusztulás előtti állapotát, ami rendkívül fontos adat. Majdnem egyenként fölismerjük képükön a fontosabb épületeket. A Várhegyen Meyerpeck megnevezi a délnyugati saroktornyot «Weiss Turm» — fehér torony néven s megállapítja róla, hogy boltozata is beszakadt, déli fala pedig leomlott. Ez a tény az ásatásoknál is beigazolást nyert. A fehér toronytól északra, ott, ahol Vitéz János híres nagyterme volt, Meyerpeck képén «Ein schöner Saal» fölírást olvashatunk, sazt is megtudjuk más jegyzetből, hogy «ganz zerschossen» —- teljesen rommá lőve. A termet, illetve annak maradványait, a művész csak a bevétel után láthatta, tehát az még fölismerhető volt az ostrom után. A Belvárosnak a falakon kívül eső része, az úgynevezett Kovácsi, valamint a Szenttamás egész települése már az 1543. évi ostrom után teljesen romokban hevert. A Hévvíz-tó fölött a Szenttamás déli lábánál a Ker. Szent János templom, azután a Szenttamás délnyugati lábánál az ágostonosok Szent Anna-teinploma és kolostora, a szenttamási préposti udvar és Kovácsi határánál a domonkosok kolostora, illetve ezeknek a helyei Meyerpeck képén a nagyobb romhalmazokból megállapíthatók. 53. (Iran. Dillich Vilmos «Ungarische Chronica» című művében, mely lf>00-ban, Casselben Wessel Vilmosnál jelent meg, találjuk Dillichnek egy 20x9-5 cm rézkarcát, amelyet azután a XVII. században a legtöbb esztergomi városkép utánoz. Párkány felől rajzolja