Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Leel-őssy Lóránt dr.: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MEGÚJULÁSA 1980-TÓL NAPJAINKIG
73 amire visszatérek, hanem az is, hogy néhány évvel ezelőtt a Tudományos Akadémiára a posta egy olasz nyelvű dolgozatot hozott, amely géppel írott kéziratcsomó volt, Nápoly környéki középiskolai tanár küldte be azzal a kéréssel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozzék erről a dolgozatról. Klaniczay Tibornak és nekem osztották ki házi feladatul az Akadémián. Az olasz gimnáziumi tanár dolgozata arról szól, hogy bebizonyítja, szerzője a XVI. századvégi reneszánsz egyik legnagyobb költője. Nem mi magyarok bizonyítjuk be, hanem egy olasz pap. Javasoltam is Klaniczay val együtt, hogy kapjon egy tudományos fokozatot. Meg is kapta a kandidátusit, de ezzel nem tud sokat kezdeni Nápolyban. Ez az ember, ahogy aztán elbeszélgettem vele, Cristofor Castelletti olasz pásztorjáték szerző drámáival foglalkozott, róluk készült disszertációt írni. A művész munkája során tudomást szerzett arról, hogy Cristófor Castelletti „Egyik Amarilli" című "Szép magyar komédia" darabját valami magyar költő abban az időben lefordította. Utána nézett a dolognak, és ha hiszik, ha nem megtanult magyarul, hogy össze tudja hasonlítani Castelletti darabját Balassi Bálint darabjával. Zárójelben jegyzem meg, hogy fájdalmasan jólesik hallgatni a magyar beszédét. Ő tudniillik kérem a XVI. századi magyar beszédet tanulta meg. Balassi Bálint nyelvét tanulta meg, és könny szökik az ember szemébe, amikor hallja, hogy azt mondja, hogy „Es mint mondám ez. meg az, meg amaz.,... ". Szebben beszél magyarul, mint mi, mert ö Balassitól tanult. Már ha ennél több nem történt volna már az is nagy dolog, hogy valaki Balassi Bálinttól tanuljon meg magyarul. De ennél több történt, komoly tudományos apparátussal bizonyította, hogy a Castelletti Amarillisénél miért jobb ez a színmű és miért jelentős Shakespeare előtti színjátszásunkban. És itt felhívom a figyelmet arra, hogy ha Esztergom tehet ví^imit Balassi érdekében, túl az ünneplésen, akkor azt tehetné, hogy erőltesse a „Szép magyar komédia" rendszeres előadását. Tudniillik érthetetlen okokból nagy nemzeti színházaink, intézményeink ezt a Shakespeare előtti színművet nem tartják műsoron. Azért hangsúlyozom a Shakespeare előtti szót, mert a mai színházban Shakespeare-rel kezdődik az időszámítás. A Shakespeare előtti művek az időszámítás előtti művek. Mindent onnan mérünk. A jellemábrázolást, a helyzeteket. A „Szép magyar komédiá"-ban nincs jellemábrázolás, nincs jellemfejlődés, nincsenek helyzetek, nincsenek drámai fordulatok, mert nincsen. Na, de kérem, nem azért nincsenek, mert Balassi Bálint nem tudott, vagy nem akart ilyet elvégezni, mert nem volt tehetsége. Shakespeare kisfiú volt, amikor a Szép magyar komédia megszületett, Tehát egy előtte való színházi állapotot tükröz. Hát ez már önmagában véve hihetetlen. Shakespeare előtti állapotot tükröznek Ilans Sachs darabjai is. Hát a németek nagyon szeretik a saját irodalmi múltjukat, de arra még ők sem vetemedtek, hogy Ilans Sachs-tól színházi műsoron tartsanak. Wagner Nürnbergi mesterdalnokát tartja az operaház színpadán. Ennél mennyivel több Balassi és a „Szép magyar komédia". Miért több? Hát azt is el kell itt mondani, hogy a "Szép magyar komédia" azért a költészet erejével ábrázol egy világot és ezen a világon belüli a szerelmet. És itt is fontos mondandóm van, mert itt nő bele Balassi igazán az európai lírába, mint a kor legnagyobbja. Korabeli olasz kortársai éppen attól jelentéktelenek előtte, mert voltak Náluk sokkal nagyobbak is. Erről