Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Leel-őssy Lóránt dr.: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MEGÚJULÁSA 1980-TÓL NAPJAINKIG

70 „Babits Mihály az esztergomi Balassa Társaságban." Bodri Ferenc dr.: Részlet „Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926- 1941) ...Babits ekkori ügyei és háborúi nem kevés gyanút fonhattak a vallásos és konzervatív Esztergomban a „tiszteletbeli tag" köré,... Féjának pedig a szelídebb Bányai Kornél társaságában (az Ő verseit rendszeresen közli a Nyugat, a zsurnalista hajlamú Féja innen szinte kizárta magát) a Balassa Társaság első szárnypróbálgatásainál majdhogynem döntő és meghatározó szerepe volt. Bár a legdöntőbb mégis dr. Lepold Antal prelátus kanonoké, Ő lett a Társaság elnöke. Nehezen indult tehát Babits esztergomi szellemi honfoglalása, ha a valóságos korábban szinte a várakozáson felül sikerült: művei tanúsítják, itt jól érezte magát. Vannak nemes gondolkozású és segítő kész barátai - az Einczinger-fivérek, Rosta és mások - serkentően hat a város általa megálmodott miliője és szelleme (Esztergomi riport - 1925). Ám a barátainál „magasabbról" irányítók még a névadó Balassában sem azt látják, amit Babits, aki ezzel maga is tisztában lehetett, értesülvén a Társaság első Balassa-díszközgyűléséről (1926. december 12.), megismerve Bányai Kornél előadását az 1927-ben megjelent Tanulmánykötet lapjairól; közvetlenebbül pedig a személyes híradásokból, talán a helyi hírlapok tudósításaiból tájékozódhatott. A helybéliek pedig a Nyugat Könyvről könyvre rovatának 1924. április 1 ,-i tanulmányából, foghatták (volna) fel a különbséget. Ebben Babits Dézsi Lajos"Balassa összesével" vitatkozik, Dézsi Balassa-képével, az összeállítás hibáival és buktatóival. A „Balassi Bálint minden munkái" című gyűjteményt (1-2. köt. - 1923), Dézsi Balassa-portréját, életrajzi kronológiáját és ennek következtetéseit egyként ízekre szedte, és a maga „Balassa-képéf' fontosnak tartva a tanulmányt bevette mindkét további gyűjteményes esszé-kötetébe (Elet és irodalom - 1929: írás és olvasás - 1938), itt már jegyzetben utalva mindarra, aminek hatása alatt a portré született. Az „esztergomi Balassa-képpel" ez bizony alig egyezik. És újat és eredetit mutat fel Balassáról, majd a költő esztergomi előadása is, bár ennek gondolatköréről csupán a helyi tudósításokból értesülhetünk. A minden bizonnyal leírt szöveget nem őrzik a kötetek és nem őrzi a hagyaték; ha fellelhető lett volna, akkor .a Gál István szerkesztette "Arcképek és tanulmányok" című Babits-kötetben (1977) lenne megtalálható. (Bár ez sem "összes", csupán a korábban megjelent gyűjteményeket kiegészítő válogatás). Időközben mégis napfényre került és meg is jelent az itteni Balassa-előadás. Ambrus Katalin bevezető tanulmányával (Babits Balassi-képe) a Petőfi Irodalmi Múzeum „Mint különös hírmondó". A Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára című gyűjteményének (1983) 81-96. lapjain olvasható. Különben a húszas évek második felében minden nagyobb vidéki városban rendre és szaporán alakulnak a különféle fajsúlyú egykori helyiekről elnevezett társaságok, a klebelsbergi neokonzervatív művelődéspolitika (egyben az újjászer-