Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948

43 Valami új történik ilyenkor, amit nappalok és nyarak józan tüzében hiába keresnél, valami különös íz, vagy illat, Esztergom illata, ami bőven áramlik szerteszét a kövekből, a házakból, a merész pompájú hegyekből, s talán rendesen a néma földből is. A város dúslevű élete: feltámadt múltja értelemmel tölti meg a különben halott értelmetlen formákat. Ez az igazi, magához hű Esztergom, a kövekben alvó mely ilyenkor felkél s tisztán megmutatja hervadó, de gazdag arcát. íme Szenttamás fecskefészekszerű házai öreg fametszetekre emlékeztetve a középkor lelkét és árnyait küldi feléd. Kuruc és török hadak emlékét őrizve dacosan álló várfalak hozzák eszedbe a kemény harcokat, s egy pillanatra úgy lehet „Az tekintetes és Nagyságos Gyarmati Balassa Bálint Urunk" is eszedbe villan, aki bő és útmutató viharzásai után itt sebesült meg mindkét lábán egy bolond ágyúgolyótól, s „halála előtt való betegségében" is különb és erős verseket forgatott agyában. Nyoma van itt minden örvénynek és kultúrformáknak. Dél-kelet Európa tarka-barka múltja, istenes templomok és barbár temetők hevernek a mélyben, alig pár méterre a csöndesen emésztő polgárok lábai alatt római császárok büszke képével díszített pénzeket s egyéb római jeleket rejt homokos ágyában a Duna habja. Ez a távlat, melyben felcsillan az ősember kőbaltája is, élő valósággá válik, humusszá, művészetet s új mezőket bontó tradícióvá, s a mélybe szívódott századok emeletein, ilyenkor úgy rémlik, hogy érett és hatalmas gyümölcsként dagad a bazilika hamvas kupolája. Sok tollforgató, képíró, hangokat és köveket rovó, különben finom orrú ember járt itt és ilyen tájban is, de csak kevesen fogták meg ezt a sajátos, mélyen szunnyadó időkből párolgó illatot, melyet bőven ont magából az esztergomi őszi alkonyat. Mégis, aki ezt nem érzi, nem érti és még csak nem is értheti a felszín életét sem, holott különben mindenhol világos és könnyen érthető. Sokat megbocsáthatunk így s valami szép, búgó muzsikához hasonlókat érezhetünk szívünk körül, illatot, mely szín és zene is egyszerre: múltakból lelkedző jövőt tágító szépség. Irodalom 1. Akt a kiállításon. Esztergom, 1925. 73. sz. 2. Milyen művészi kép való a faluszövetségi kiállításokra. Esztergom, 1925. 74. sz. 3. Esztergom művészete és Hercegprímási Képtára. Esztergom és Vidéke, 1929. 83. sz. 4. Komárom Megyei Levéltár: Esztergom az. Kir. város iratai, 1977/1925 kgy. sz. 5. Bányai Kornél: Vasénekű testvéreim. Bp. 1967. 5. p. 6. Balassa Bálint Múzeum kézirattára, 62. 335. 9. 7. MarAdy: Az irodalom és vízvezeték Esztergom, 1927. 11. sz. 8. Forrás. Esztergom és Vidéke, 1927. 76. sz. 9. Bányai Kornél: Kövekben alvó város. Esztergom, 1926. november 21.91. sz.; 10. Babits Mihály levele a Balassa Bálint Társasághoz. Esztergom, 1931. március 8. 27. sz. 11. Balassa vagy Balassi. Esztergom és Vidéke, 1931. november 7. 88. sz. 12. Zákonyi Mihály: Balassa Bálint születési éve. In: Esztergom Evlapjai 19.34. I-D. 14-17. o.